Vasútügy.
Vasútügy.
A garamvölgyi vasút iránti érdeklődésnek új lendületet ad Esztergom sz. kir. város közönségének 1873. évben kelt átirata, melyben a buda–esztergom–jalnai vasút kiépítése érdekében a vármegyét közös munkára felkéri. A közgyűlés, mivel a tervezett vasút által „rég táplált s megvalósítani nem egyizben megkísérlett hő óhaja menne teljesedésbe”, külön bizottságot nevez, mely a megkereső várossal a vasút érdekében tárgyalni megbízást nyert.*
1873 márczius 20-án 30. sz.
A budapest–zimonyi vasútnak kiépítése és a budapest–újszőnyi vasút kiépítésének foganatbevétele új reményeket keltenek a garamvölgyi vasút kiépítése iránt, mint a mely vasút a nemzetközi, az országos és a vármegyei érdekeknek is egyaránt megfelel, melyet már gróf Széchenyi István is tervezett és melynek az országos gazdasági egyesület, mint országos jellegű vasútnak kiépítését ismételten szorgalmazta. A vármegye tehát 1879-ben újabb küldöttséget irányit úgy a miniszterelnökhöz, mint a közmunka- és közlekedésügyi miniszterhez*, mely a garamvölgyi vasút kiépítését szorgalmazza. A zsitvavölgyi vasút érdekeit gr. Keglevich István képviseli, ki egy Nagysurányból kiágazó, Verebélyen, Aranyos-Maróton át Nagy-Ugróczig vagy Oszlányig vezetendő másodrendű vasútra előmunkálati engedélyt nyert.*
1879 szeptember 11-én 109. sz.
1876 deczember 21-én 90. sz.
A következő évben Keglevich István gróf az általa tervezett vasút létesíthetése érdekében a területkisajátításnak egy kiküldendő bizottság útján, magánadakozások által teljesítését és az érdekelt járások közmunkája felének 10 évre felajánlását kéri. A közgyűlés azonban ezt a kérelmet, a közmunka lekötésére vonatkozó részében, megtagadja és csakis egy évi természetbeli közmunkát hajlandó segélyképen felajánlani.*
1877 február 8-án 5. sz. a. Kgy. hat.
