Ghyczy.
Ghyczy.
Ghyczy. (Ghiczi, assa- és ablánczkürti) Veszprém vármegyéből származik, első ismert őse Móricz, kinek fiai Márton és Bertalan 1244-ben hatalmaskodásaikért Gicz földjük elvesztésével bünhődnek. A családfa Lénárdtól szakadatlanul terjed, kinek egyik fia József 535a verebélyi érseki székek nádora, később nyitrai alispán, 1550-ben Assakürt várára, Oszlány mezővárosra nyert adományt. 1564-ben György, Farkas és János, valamint unokaöcscseik Pál és László czímerbővítést nyertek. A XVI. század második felében kötött egyezség értelmében Oszlány István birtokába jut (1577). Ennek fia György 1611-iki végrendeletével Oszlányt nejének és leányának Magdolnának hagyta, a ki 1622-ben már Balassa Simon neje volt. Hasztalan tiltakoztak ez ellen G. János és Ferencz, mert a család elveszítette Oszlányt, mely később a gróf Pálffyak kezébe került.
Czímer: veressel és kékkel hasítva. Elől rovátkos és nyitott kapuval ellátott vártoronyból növő, koronás arany-oroszlán, hátul zöld hármashalomra oszlopszerűen állított, egyenes kardot tartó, veres mezű kar, a kard hegyén véres tatársüveges fő. Sisakdísz: nyílt fekete szárny közt paizsbeli kar, fő nélkül. Takarók: kékarany–veresezüst.
GHYCZY.
