Gnaisz. Gránit. Mészkő.
Gnaisz. Gránit. Mészkő.
Az uralkodó kőzeten, a trachiton és sárgaföldön kivül található a gnaisz, mely Szkiczó közelében Nagymezőig terjed és ugyanilyen az átmérője nyugati és keleti irányban is. Ezt a kőzetet apró csillámairól, melyet részben chlorit helyettesít, sok helyütt sötét csillámpalának látszó, de másutt öregszemű szögletes kvarcz zárja be. Konglomerátját találják Dóczifürésze vidékén. Évtizedekkel ezelőtt ezen a vidéken a nagy mennyiségben előforduló ólmot, ezüstöt és vasérczet szorgalmasan bányászták. Szkiczótól a fenyőkosztolányi liaszkori márgáig elnyúló ősagyagpala a gnaisznak délnyugaton a tőszomszédja. A Tribecs hegylánczot a vármegye egyetlen nagyobb, de hatalmas gránittömzse alkotja; Szkiczótól délnyugatra fekszik, nyugati felével Nyitrának lejt. Finom szövetű, váltakozva öregszemű, kitünően idomítható. Radócztól délkeletre a werfeni pala és andesit közé ékelve, összefüggő nagyobb mészkő tömeget találunk. Elszigetelt kisebb tömeg a werfeni pala középpontjában fordul elő, így Keresztúr mellett is, valamint Nagymezőtől Dóczifürészig, sőt azontúl is kelet felé, délen pedig Fenyőkosztolányig hatalmas háromszöget alkot. Dolomitos mészkő és tiszta dolomit (triászkori) nagyobb terjedelmű szalagként vonul el Kisugrócztól Kiskolosig, Osztrivrchig, szélesen terül el Oszlány vidékén, Felfalu és Nagyugrócztól keletnek Nagymezőig. Homokos a dolomit Fenyőkosztolányon. Márga (keuper, triászkori) található Radócz és Dóczifürésze között. Jegeczes, tömött, édesvízi mész Oszlány közelében, a Nyitra jobb partján Kiskeresnyén és Simony mellett található, melyet Nagykeresnyén felül északon eocen conglomerat homok határol.
