Szelepcsényi György.
Szelepcsényi György.
Szelepcsényi György, szül. Szelepcsényben 1595 táján, meghalt 1685-ben. Esztergomi érsek és herczegprimás, a kiről más helyen is van szó. A magyar kanczelláriának elnöke, több vármegye főispánja, 1667-ben Magyarország királyi helytartója. Ez időben a nemzet és a korona között ő volt a közvetítő. Valahányszor az udvari körök az alkotmányt veszélyeztették, megvédéséért mindannyiszor síkra szállott. A trón iránt hűséget tanusított, de a nemzet érdekeit is védte. Nem húzódott félre Zrinyiéktől és Wesselényiéktől sem, csak a pártütés tette tartózkodóbbá a velük való érintkezésben, de csak azért, hogy az udvar bizalmát el ne veszítse és igy a nemzeti érdekeket megvédhesse. Mint főpap is tevékeny és áldásdús életet folytatott. Kulturális czélokra sokat áldozott. Nagyszombatban papnevelőt és nemesi iskolát alapított, Pozsonyban megtelepítette az irgalmasok rendjét, Szent-Györgyön a piaristákat, Budán a karmelitákat, Szakolczán, Lőcsén és Zsolnán a jezsuitákat. 1682-ben nemzeti zsinatot tartott. Halála után, kivánságához képest, Mária-Czellben temették el.
TARKOVICH JÓZSEF.
