Bajj.
Bajj.
Bajj, az alföldi síkságon, a Gyepesér mellett fekvő magyar nagyközség túlnyomóan ev. ref. vallásu lakosokkal. Házainak száma 187, lakosaié 1756. Utolsó postája és távírója Csegőd-pályaudvar, vasúti állomása Illye. A XIII. században két község volt, Kisdedbaj és Nagybaj néven. Ekkor a Zoárd nembeli Izsákay család birtoka volt. Egyháza, a mely akkoriban az idők folyamán elpusztult Nagybajban volt, már 1283-ban szerepel. A XVI. században már csak az egyik község áll fenn. A másik község nyomát és emlékét hosszú időn át őrizte az a hely, a hol még a mult század második felében is láthatók voltak az egyház nyomai, közelében pedig az ősi temető feküdt; 1896-ban azonban a belvízlevezető csatornát éppen e területen vezették keresztül és akkor az utolsó nyomok is eltüntek. A Tatárfájának nevezett dülőről azt tartja a hagyomány, hogy a tatárjárás idejében itt lett volna a tatárok táborhelye. A XV. században még mindig az Izsákay család a birtokosa, de már a Bessenyey családot is itt találjuk. 1572-ben a Bajoni család kapott rá adománylevelet. A mult század elején a gr. Rhédey család és báró Radák István, most pedig gr. Rhédey Johanna, férjezett báró Horváth Ödönné és Schwarcz Jakab osztoznak rajta. A községben ev. ref. templom van, mely 1826-ban épült. Ide tartoznak még Nagytelek, Kenderzug és Peres puszták is.
