Ér-Adony.
Ér-Adony.
Ér-Adony, az érmelléki hegyek alatti síkságon fekvő nagyközség, melynek lakosai magyarok, vallásuk pedig róm. katholikus, ev. ref. és gör. katholikus, kik között azonban a reformátusok vannak a legtöbben. Házainak száma 140, lakosaié 901. Postája Ér-Tarcsa, távírója és vasúti állomása Érmihályfalva. A község neve hajdan Odun, majd Odon-nak hangzott, Miután pedig Odon, Ivánka fia, a XIII. században mint biharmegyei birtokos említtetik, valószínűnek látszik, hogy ő volt a községnek első birtokosa és névadója. 1262-ben a Gutkeled nemzetség birtoka. A XIII. század végén Kereki János comes bírja, 1337-ben Nagyveszelyi Ivánka fia Miklós, később Korpady Kelemen pozsegai prépost, utána Éberhard zágrábi püspök, de vele egyidejüleg a Jankafalvy és a Vetésy családot is itt találjuk. A XV. század elejétől még az Adonyiak, a Szepesyek és az Uporyak is birtak itt részeket. Egy 1465-iki, Mátyás korabeli oklevél, Szatmár vármegyéhez tartozónak mondja. A mult század elején a Szilágyi, a gr. Haller, a Fényes és az Okolicsányi család volt a földesura, mely utóbbitól a birtok Dobozy Miklós és ettől, örökség utján, a mostani tulajdonos: Szilassy Otto birtokába került, a kinek itt szép úrilaka is van, melyet a XIX. század elején gr. Haller Miklós építtetett. A község határában hajdan vár volt, mely egész a XVI. századig mint e község urainak tulajdona szerepelt, ma már azonban a nyomai is alig látszanak. A községben három templom van. A római katholikus 1786-ban épült. a gör. katholikus 1790-ben, az ev. református pedig a XVIII. század közepén. A református egyháznak igen régi, érdekes aranyozott ezüst-kelyhe van. Ide tartoznak Asztaghely, Halom és Bélye puszták is.
Ér-Adony. – A gróf Haller-féle kúria. (Szilassy Ottó tulajdona.)
Fekete S. felvétele.
