Az 1867-iki kiegyezés.
Az 1867-iki kiegyezés.
Heves viták után 1867. február 6-án végre befejezték a tanácskozásokat. Bihar vármegye ugyan, miként a Ghyczy szaván induló Komárom, még a május 2-án tartott bizottsági közgyűléséből tiltakozott a kiegyezés ellen, 581de a körirat hangját csakhamar elnyomta a június 8-iki koronázásra készülődő közöröm. Bihar vármegye zöd selyem-lobogó alatt, fényes bandériummal képviseltette magát a koronázási ünnepélyeken. A bandérium költségeihez sokan tetemes összeggel járultak, közöttük Szaniszló püspök is.
Az 1867. május 2-án tartott tisztújító közgyülésen a választott tisztviselők megkezdvén működésüket, a vármegyei közigazgatás ismét az önkormányzat feladata lett. Ennek az utóbbi 34 év alatt végbement fejlődését külön fejezetben tárgyaljuk.
Végül közöljük a vármegyei fő- és alispánok, valamint a főjegyzők, országgyűlési követek és képviselők névsorát, az előbbieket, a mohácsi vésztől folytatólag, az utóbbiakat 1688-tól, a rendelkezésünkre álló adatok alapján.
