Fekete Zsigmond–Fényes Elek.
Fekete Zsigmond–Fényes Elek.
Fekete Zsigmond, műszaki tanácsos, született 1847. október 14-én, Alsó-Lugoson. 1881-ben orsz. képviselő lett. Előbb a Temes-Begavölgyi-társulatnál működött. Jelenleg a Felső-Dunaszakasz szabályozási munkáinak a vezetője.
Munkái: Okszerű vízművelettan. 1881. A víz mozgása csövekben 1992. Magyarország vizei. 1882. A magyar faj és művelődés eredete. 1888–90. Három kötet. Munkatársa a Mérnökök és Építészek Közlönyének.
Fényes Elek (csokaji), a m. tud. akadémia tagja és több vármegye táblabírája, született 1807. július 7-én Csokajon. A középiskolai tanfolyamot Debreczenben meg a nagyváradi akadémián elvégezvén, Pozsonyban ügyvédi vizsgálatot tett. Irodalmi hajlamait követve, Pestre költözött. Itt előbb a hazai statisztikával foglalkozott, majd az egyesületi élet terén fejtett ki nagy tevékenységet. A magyar iparegyesület alapításában nagy szerepet játszott s az egyesület közlönyét, a Heti Lapot is szerkesztete. Egyik vezére volt a szabadelvű mozgalmaknak. 1848-ban belügyminiszteri osztálytanácsos volt s az országos statisztikai hivatalt szervezte. 49-ben mint a forradalmi vészbíróság elnöke működött s nemes jellemére vall, hogy senkit halálra nem itélt. 1849. után egy ideig Bihar-megyében bujdosott, majd önként jelentkezett a pesti haditörvényszéknél, de Kassalkó János államügyész pártfogása következtében büntetlenül megmenekült. Eladta gödöllői házát és birtokát s Újpesten húzódott meg. 1857-ben az Első Magyar Általános Biztosító-társaság titkára lett, mely társulat megalapításában nagy szerepe volt. A 60-as évek elején a Sürgönynek volt főmunkatársa s a konzervativ Pesti Hirnökbe is írt czikkeket. Az öregedő férfiú kegydíjból élve, 1876. július 23-án Újpesten halt meg. Az akadémiában Keleti Károly tartott fölötte emlékbeszédet.
Fényes Elek.
Az orsz. képtárból.
Fényes rendkívüli munkásságot fejtett ki. Első nagy műve volt: Magyarországnak s a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapota statisztikai és geografiai tekintetben. Hat kötet. 1847. Magyarországról több ízben készített még statisztikát, köztük olyant is, mely a topografiai és történelmi viszonyokat is felöleli. Számos kézi és iskolai térképet adott ki. Nagybecsűek politikai s nemzetgazdasági röpiratai és polémiái, melyeket még népszerűségének 370fénykorában írt. Így: Hallgassuk meg a másik félt is! Magyarország hátramaradása ügyében. 1844. Czikkei az Ismertetőben, az általa szerkesztett Heti Lapban s egyéb folyóiratokban jelentek meg.
