Sárkányfalva.
Sárkányfalva.
Sárkányfalva, kisközség, a Párizs patak mellett. Van benne 67 ház, 406 magyar ajkú és róm. kath. vallású lakossal. Határa 1509 kat. hold. A Hunt-Pázmán nemzetség ősi birtoka, melyet az e nemzetségből származó Bechend bán fiai 1287 előtt sógoruknak, a Pilis nemzetségből származott Miklós comes fia Demeternek adtak, a ki ezt a birtokot 1287-ben a Zovárd nembeli Vécs fia Miklós fiainak, Miklósnak és Péternek adta el 35 márkáért. A XV. században a Sáros 38vármegyei Kapi család birtokába került. Kapi Menyhért a helység negyedrészét Attyai Miklós esztergomi olvasókanonoknak adta el 600 forintért, de még ebben az évben, nevezett Attyai Miklós azt Kapy Katalin, férjezett Sárkányi Pathy Károlynénak, karvai birtoka negyedrészéért cserébe adta. Az 1532. évi adóösszeírás szerint Károly Ferencz, 1549-ben és 1553-ban Csernaházy András, 1609-ben Csery Mihály, 1613-ban Keglevich János birtokában találjuk. 1593-ban 2, 1647-ben 4 portát írtak benne össze. 1632-ben Telegdy János, György és István, ezek után pedig Komáromy János és Bessenyey István szereztek itt birtokokat. Az 1696. évi összeírás szerint abban az évben kezdett települni, az összeíráskor csak 6 ily beköltözködő lakosa volt. Az 1732–1755. évi egyházlátogatási jegyzőkönyvek szerint báró Gyulay Ferencz, Missics Mihály, Paksy (Paxi) István és Nedeczky Ferencz, 1755-ben ezeken kívül még Csery László volt itt birtokos. A XIX. század első felében a helység egyik felét a Nagymányai Koller, másikát a Bertók család bírta. A báró Baldácsy (Baldacci) családnak is volt itt birtoka. Eddigi neve Sárkány volt. Jelenlegi nevét az 1898. IV. törvényczikk alapján, az 1907. évi febr. 7-iki, 131.168/906. számú belügyminiszteri rendelet állapította meg. Temploma 1810 körül épült. Jelenlegi nagyobb birtokosa Boronkay Jenő. Határában van Kaparás puszta. Postája, távíró-állomása Köbölkút.
Sárkányfalva. – A régi Sárkány-féle kúria. Most Boronkay Jenő tulajdona.
