Vásárhelyi (Kézdi-Vásárhelyi).
Vásárhelyi (Kézdi-Vásárhelyi).
Ősi székely család, melynek őse 1289-ben IV. László királytól Aranyosszéket nyerte adományúl, mely adományt 1291-ben III. Endre, utóbb I. Lajos és Zsigmond királyok is megerősítettek. A XVI. század végén a család Magyarországba szakadt; idővel Pest, Esztergom, Szatmár, Bihar, Arad és Csanád vármegyékben szerzett birtokokat. A jelenleg élő nemzedék István fiától, Ferencztől (1704–1735) származik. Ennek fiai voltak: I. Sámuel, a kitől a család pestmegyei és komáromi ága származott; továbbá I. György, kinek ága Pálban, a híres mérnökben, 1846-ban magvaszakadt és Márton, a kitől az aradvármegyei ág származott. A család pestmegyei ágából Sámuel, (szül. 1797 † 1860) Únyban volt birtokos, 1833-ban hírdettette ki nemességét Esztergom vármegyében. Ennek fia Géza, (szül. 1838), jelenleg Únyban, Jászfalun és Tinnyén birtokos. Fiai: Zoltán, közgazdasági író, min. s.-titkár, Dezső, ki mérnök és Géza m. kir. honvéd főhadnagy.
Czímer: Koronás zöld haladó sárkánynyal megrakott, jobb haránt, ezüst gerendával vágott kék pajzsban, felül befelé fordúlt ezüst félholdtól és hatágú arany csillagtól kísért, a vágási vonalból kiemelkedő koronás egyfejű fekete sas; alul hármassziklán három vártorony, tetején egy-egy ezüst zászlóval. Sisakdísz: nyilt fekete szárny között könyöklő, görbe kardot tartó veresmezű kar. Takarók: kék-arany, veres-ezüst. Pajzstartók: mindkétfelől egy-egy koronás arany oroszlán.
