Paleolith- és neolithkor.
Paleolith- és neolithkor.
Esztergom vármegye területén temérdek sok helyen találhatók az agancs- és csonteszközök a pattintgatott (paleolith), de nagyobb számban a csiszolt (neolith) kőszerszámokkal együtt. Így magának, Esztergomnak határa, kivált a Strázsa- és Ispitahegy vidéke gazdag ilyenekben. A Borzhegyen történt ásatás több ily eszközt hozott napvilágra.
A neolith-nép már tartott háziállatokat, ismerte a földmívelést és gyakorolta a halászatot. Szigonyát, horgát csontból készítette. Tudott hálót szőni. Az agyaggal is kezd dolgozni. Készít belőle edényeket, díszítésre gyöngyöket, stb.
Az első telepedések helyein, vagy közelében keletkeztek a későbbi helységek. Ama barlangokat, vagy földbe vájt üregeket, a melyek erdőkben, vagy félreeső, nehezen hozzáférhető vidékeken most is bőségben vannak és emberi kultura nyomaival bírnak, ősemberek lakhelyeinek tartani nem lehet. Azok többnyire a tatárjárás és törökpusztítás idejéből való búvólyukak voltak, mert az ott talált tárgyak nem vezethetők vissza az ősidőkre.
