Káptalani birtokok.
Káptalani birtokok.
A káptalan a következő helyeken volt birtokos a mai Esztergom vármegyében: Bárt, Libád és Gyiva; e három birtokot a káptalan vétel útján szerezte 215Szőlödi Péter fia Hunt-tól a XIII. század végén. Csév; 1287-ben csere útján szerezte a káptalan a Hunt-Pázmán nemzetségtől. Dorog; 1287-ben nyerte a káptalan a Hunt-Pázmán nembeli Lamperttől és ennek fiától; Kázmértől. Ebed; itt 1250-ben Muzslai Benétől és Jakabtól szerez a káptalan birtokokat, később 1285-ben egy halastavat is szerez a káptalan. Epöl; 1284-ben Erzsébet királynétól nyeri adományúl. Kesztölcz; e birtokot már a XIII. században bírta a káptalan; az ide vonatkozó adománylevél 1304-ben, midőn Venczel király Esztergomot megtámadta, megsemmisült. Kakat, (Párkány); az itteni kikötővámot II. Endre király 1215-ben adományozta a káptalannak. A székeskáptalanon kívül, a XIII. század második felében a Csurla nembeli Fülöp érsek – Szent István vértanú tiszteletére, – még egy másik káptalan létesítésén fáradozott, s ebbeli törekvéseiben jelentékeny támogatást nyert a székeskáptalan tagjai sorában, a kik közül Sixtus mester olvasó-kanonok 1272 november 20-án tett végrendeletében Hetény nevű birtokát az esztergomi egyházra hagyván, megjegyzi, hogy a mennyiben az érsek megvalósítaná ama dícséretes szándékát, mely szerint a Szent István vértanú kápolnájához 12 kanonoki állást létesít, s az állásokat kellő javadalommal ellátja, ez esetben birtokát a káptalanra hagyja.
Hasonlóan intézkedett Bálint éneklőkanonok Kis-Keszi nevű birtokára nézve. Fülöp érsek közbejött halála azonban a káptalan megalapítását hosszú időre elodázta.
