Adókezelés.
Adókezelés.
Noha a vármegye túlnyomó része a török hódoltsághoz tartozott, az adókezelés rendkívül sok teendőt adott a vármegye közönségének. A közgyűlés választotta az adórovókat és az adószedőket, de az is felelt értük. Az elszámolás miatt örökös vita volt a királyi kamarával, melynek utasítására 1658-ban a vármegye kénytelen volt, 1626-ig visszamenőleg megejteni az elszámolást az adószedőkkel, vagy azoknak örököseivel. (Közgyűl. Jegyzk. II.)
357A szőnyi béke óta (1627), a negyedfél évtizeden keresztül tartó látszólagos béke alatt, a vármegye területe nem volt nagyobb hadi események színhelye. 1661 május havában, az erdélyi ügyek miatt, a bécsi udvar Montecuccoli Rajmund vezérlete alatt 15–24000 emberből álló zsoldos hadat küldött Magyarországba, hogy a felvidéken át Erdélybe vonuljon. Montecuccoli hadainak közeledtére, a törökök első sorban Esztergomot akarták biztonságba helyezni, s ezért nagyobb haderőt összpontosítottak a vár körül. Az esztergomi bég, a török hadak útját megkönnyítendő, a hódoltsági falvakból nagymennyiségű élelmi szert, továbbá podgyász-szállításra szükséges szekereket követelt, s ezzel a jobbágyságot az utolsó igavonó barmaitól is megfosztotta.
