Esztergom ostroma 1594-ben.
Esztergom ostroma 1594-ben.
Az ostromló sereg május 5-én érkezett Esztergom alá, mikorra már a török elkészült a védelemmel. Mátyás főherczeg 18 ágyúval kezdte lövetni a várat. Május 9-én tüzes golyókkal felgyújtotta Szent Adalbert-templomát, mely csakhamar lángokba borult; de az ostrommal nem igen boldogult, noha a városban lakó ráczok is támogatták seregét; a Víziváros elleni rohamok sem sikerültek. A május 19-iki roham különösen sok áldozatot követelt, ekkor esett el Kurz ezredes; Balassa Bálint, a költő is halálos sebet kapott, és sebeiben 26-án meghalt. Pálffy csak úgy menekült meg, hogy egy emlékoszlop mögé húzódott meg.
Május 26-án ujabb rohamra vezényelték az ostromlókat; ekkor feltűzték zászlójukat is a rombadőlt bástyára, de a törökök – nagy veszteség árán – hősiesen visszaverték a támadást. Ez alkalommal Isák esztergomi szandzsák bég és Karali bég is elesett.
Mátyás főherczeg nem folytatta az ostromot. Szinán basa nagyvezér közeledtének hírére junius 30-án felszedte táborát, és ámbár saját serege ellenezte a hátrálást, Győrbe vonult vissza. Szinán nagyvezér azonban, az alkalommal akarván élni, Győrt vette ostrom alá, melyet Hardegg gyáván feladott. Győr eleste nagy rémületet keltett a prágai udvarban, azért Rudolf király 1595-ben a hadvezetést Mansfeld Károlyra bízta, a ki csakhamar rendbe hozta a hadsereget, s Esztergom visszafoglalására indult, melynek parancsnoka ekkor egy idősebb férfi, Ali bég volt.
Mansfeld, Pálffy Miklóssal egyetértésben, július 1-én kezdte meg az ostromot, míg Pálffy katonái július 24-én a jól megerősített Párkányt foglalták el. A vár parancsnoka, az ostrom-műveletek megkezdésekor nem is volt még a várban, de az ostrom alatt útat tört magának és szerencsésen bejutott oda.
Mansfeld július 21-én a Ráczvárost felgyújtatta, július 24-én pedig a szent-tamáshegyi erődöt is elfoglalta, mindazonáltal a törökök hősiesen ellentállottak. Haszán budai basa nagyobb hadat küldött Esztergom felmentésére, de mivel ennek felkészülése hosszabb időt igényelt, csak július 25-én közeledhetett a szorongatott várhoz. 16.000 főnyi hadával augusztus 4-én kezdte meg a támadást, melyet Mansfeld és Pálffy vitézül visszavertek. A törökök ez alkalommal roppant vereséget szenvedtek, maga Haszán csupán egész táborának cserbenhagyásával menekülhetett Budára.
A törökök közül elesett Ozmán basa, a győri várparancsnok, a ki csapatával lesbe kerülvén, lekaszaboltatott.
A vereség ellenére Esztergom vára még jó ideig ellentállott.
Augusztus 3-án a Vízivárost is bevették, a következő napokban a várparancsnok, Ali bég is halálosan megsebesült, egy ágyúgolyó karját szakította le és sebeiben aug. 7-én meghalt. Az ostromló sereg vezére, Mansfeld, szintén súlyosan megbetegedett, s aug. 14-én ő is meghalt.
Mansfeld megbetegedése után az ostrom vezetését Mátyás főherczeg vette át, a ki újból felszólította a várbelieket a meghódolásra. A törökök ekkor megkezdték az alkudozást, melyet Pálffy Miklós és Nádasdy Ferencz vezettek. A tárgyalások eredményekép szept. 3-án az őrség feladta a várat, mire a királyi sereg bevonult Esztergomba. Az őrségből, a hagyomány szerint, 3500-an estek el, 823 harczképes és 611 sebesült katonát hajókon Budára szállítottak, 40-en pedig az 352ostrom alatt a keresztény táborba szöktek át. (Millenn. Tört. V. 514. Hadtört. Közlemények 1891–1892. évf. Némethy Lajos i. m.)
A bevonult zsoldos had azonnal nekilátott a fosztogatásnak. Az idegen zsoldosok, a kik között több protestáns vallású volt, nekiestek a székesegyházban levő kőszobroknak, s azokat kardjaikkal és tőreikkel megcsonkították. Ekkor pusztult el a székesegyház belső díszítése is, a melyet a törökök sértetlenül hagytak.
