Nyomdák.
Nyomdák.
Esztergomban az első könyvnyomdát Royer Ferencz Antal, a pozsonyi Royer-család tagja alapította 1761-ben. Ez azonban rövid ideig, 1765-ig működött. Csak hosszú szünet után, az érsekség és káptalan visszatértével, 1822-ben éled föl újra az irodalom műhelye, a melyet a komáromi származású Beimel József állított föl; egyúttal könyvkereskedést is nyitott; ez volt az első Esztergomban, sőt 1827-ben könyvkötészetet is rendezett be. Ez a három egymást kiegészítő űzlet kezdetben eléggé virágzott; midőn azonban a tulajdonos az időközben Pesten szerzett nyomdára fordította minden gondját, az elhanyagolt esztergomi fokozatosan hanyatlott. 1850-ben az esztergomi születésű Horák Egyed kezébe került az egész űzlet, a ki szakértelemmel és fáradsággal ismét föllendítette. 1877-ben a vállalkozó szellemű Buzárovits Gusztáv vette át, a kinek 1883-ban bekövetkezett korai halála után özvegye vezette 1907-ig, a mikor az elhúnytnak a veje, Philipp Konrád állott az üzlet élére. A czég azonban megmaradt a jó hírnévnek örvendő Buzárovits neve alatt. A Buzárovits-nyomda 170a hírlapokon, folyóiratokon, kisebb füzeteken és nyomtatványokon kívül, önálló nagyobb műveket is oly nagy számban bocsátott ki, a milyennek kevés vidéki nyomda dicsekedhetik.
A második könyvnyomdát 1881-ben Laiszky János alapította, a ki azt legújabban, a mai kor kivánalmaihoz mérten, választékos ízléssel, villamerőre rendezte be. Több, díszes kiállítású, nagyobb munka került már ki a nyomdából. Az üzlet könyvkötészettel van összekapcsolva.
A Hunniá-nak nevezett könyvnyomdát és könyvkereskedést Gerenday József állította föl 1893-ban. Ez a nyomda is villamerőre van berendezve.
A vármegye területén egyedüli könyvnyomda a párkányi, a melyet Gondos Vilmos alapított 1907-ben.
