Munkácsy Kálmán.
Munkácsy Kálmán.
Munkácsy Kálmán, író, szül. Esztergomban, 1866-ban. Középiskoláit Kalocsán és Esztergomban elvégezvén, a jogi pályára lépett; s előbb, mint jogszigorló, a vall. és közoktatásügyi miniszteriumban, majd pedig a vall. és közalapítványi uradalomban vállalt tisztviselői állást. Hajlama azonban az írói térre vonzotta, s munkatársa lett a Pesti Hírlapnak, melynek szerkesztősége az 1889-iki világkiállítás idejére Párisba küldötte ki tudósítónak; majd hasonló megbízatással Londonba és Amsterdamba ment. Betegeskedése miatt egy ideig Olaszországban tartózkodott, 1895-ben visszatért szülővárosába, a hol 1901-ben meghalt.
Különféle fővárosi lapokban közölt társadalmi czikkeken és tárczákon kívül, önállóan megjelent dolgozatai: Hóvirágok. Hosszú estékre. Szürkület. A szív életéből. Pintyőke cz. elbeszélések. A meglepetés. Vígjáték egy felvonásban. – 1895-től haláláig szerkesztette az „Esztergom és Vidéké”-t.
