I. Partfeletti és felmerülő parti szintáj.
I. Partfeletti és felmerülő parti szintáj.
E szintájak függőleges kiterjedése – 1 méter a viz szine fölött és + 1 méter a vizszin alatt. Partmenti szirtek és sziklarepedések jellemzik e szintájat, melyet részint a tenger rendes áradása, részint vizpárák, részint a felcsapó hullámok nedvesen tartanak; a hullámok révén jutnak az ott tenyésző szervezetek a szükséges konyhasóhoz is. Több olyan moszatfaj tenyészik itt a tengerből kiálló szirteken, melyeket sohasem találunk állandóan a viz szine alatt.
Hildebrandtia prototypus Nardo, a sziklákon vér- vagy rozsdabarna kerek foltokat képez.
Catenella Opuntia Grev, sziklákon, finom, aprócska sötétibolyaszinű kúszó bokrocskákat alkot.
Az ár-apály határán egy vagy többféle kékeszöld szinü apró moszatok, a partokat, nedves partmenti helyeket, alámerült faczölöpöket kékeszöld sikamlós gyeppel vagy pedig egyes szirteket kékeszöld vagy barnás kéreggel vonnak be. Ilyenek:
Enthophysalis granulosa Kütz. és
Gloeocapsa (Protococcus) deusta Kütz., a sziklákon, barna kéregfoltok alakjában.
Spirulina tenuissima Kütz., bomlási terményeket tartalmazó piszkos tengeri vizben.
Microcoleus floccosus Hauck, sekély, csendes partokon. M. vermicularis Kütz., mint az előbbi.
Lyngbia obscura Kütz., partmenti nedves, helyeken és kevert vizben.
Hormactis Balani Thur, a parti szirteken.
Isactis plana Thur, faczölöpökön.
Heteractis (Rivularia) mesenterica Kütz, a szirteken 1–5 c/m átmérőjű kékeszöld hólyagokat alkot.
Calothrix (Conferva) scopulorum Ag., alámerült fán.
Ellenben Bangia versicolor Kütz, 3 cm. hosszú, barnavöröstől az ibolyakékig szinváltozatos fonalai az árapály határon szirteket és mólókat sikamlós gyeppel vonnak be.
448Nemalion lubricum Duby 10–20 cm. hosszú és 2–5 mm. vastag hengeres féregalaku telepekben az árapály határán nő. Őt magát gyakran sötétpiros 1–10 mm. magas fonalakból álló gyep, a Polysiphonia tenerrima Kütz lepi be.
Lithophyllum cristatum Menegh. (L. crassum Ros.), levélalaku elmeszesedett kő-moszat, mely az ár-apály határán szirteket és köveket ibolyásszürke szinü kéreggel von be; felülete egyenetlen, pikkelyes.
Ugyancsak az ár-apály határán, de részint olyan tengerben, a hol szerves anyagok bomlási terményei dúsan vannak, vagy olyan helyeken, hol parti források édesvize a tengeri vízzel keveredik, gyakran hatalmas rétegeket és buja növényzetet alkotnak az élénk zöld szinű fonál- vagy lomblevél alakú moszatok. Ilyenek:
Enteromorpha 10–30 cm. hosszú szallagjai, u. m. E. compressa Grev., – crinita Roth, – ramulosa Hoock.
Ulva, tengeri saláta, széles hullámzó szélű lomblevél alakjai, u. m. U. Lactuca L.
Phyllitis caespitosa Kütz. = Phycolapathum çuneatum Kütz, lándzsaalaku, hullámzó szélü levélalakja.
