Fiume társadalma. Írta Kőrösi Sándor, átnézte György Aladár
154Fiume társadalma.
Írta Kőrösi Sándor, átnézte György Aladár
Írta Kőrösi Sándor, átnézte György Aladár
A régi Fiume lakossága legnagyobbrészt kereskedőkből és tengerészekből állott. A kereskedő egész nap el van foglalva, az élelmi czikeket készpénzen vásárolja; a vendéglátást tehát magyar értelemben nem ismeri. A tengerész mai napság is két-három hónapig, régibb időkben pedig, a vitorláshajók korszakában, félesztendeig, sőt gyakran egy-két évig volt kénytelen távol maradni családjától. Nagyon természetes, hogy ily körülmények közt Fiuméban is kifejlődött az a – Közép- és Dél-Olaszországban is általános – szokás, hogy minden család lehetőleg elzárkózik a külvilág elől.
Ez az elzárkozóttság annyira meggyökeresedett, hogy még lányos házakba sem tartják illőnek a fiatal emberek bejárását, sőt még az is nagyon illetlen dolog volna, ha valamely asszony vagy leány a szoros értelemben vett családhoz nem tartozó férfi kiséretében menne végig az utczán. Idegen fiatalember csak attól a naptól fogva járhat a leányos családhoz, midőn hivatalosan a leány vőlegényének tekinthetik vagy arra biztos kilátásuk van. A fiatalok tehát csakis nyilvános mulatságokon, sokadalmakon találkozhatnak. A nyugatról a magyar fővárosba átszármazott, sőt már a vidéki városokban is meghonosult „jour” itt a legújabb időkig ismeretlen volt, és csak most kezd az előkelőségek közt hóditani.
Mulatságok.
Szalon.
Idegen szokások.
Magyarok.
Németek.
Nemzetközi társaság.
Kormányzó.
I. Társadalmi egyesületek.
II. Sportegyesületek.
III. Közművelődési egyesületek.
IV. Jótékony egyesületek.
