A nemzetőrség szervezése.
A nemzetőrség szervezése.
Lázas sietséggel foglalkozik a vármegye a nemzetőrség szervezésével, melynek 1200 tagját a hadügyminiszter látja el fegyverrel, s a kiknek ez nem jut, lándzsát és kaszát ragadnak. Az elsők között a legelső Szentmiklóssy Antal első alispán, kit az egész megyei tisztikar követ.
A szeptember 20-án Rimaszombatban, Szentiványi Károly időközben kinevezett főispán, királyi biztos elnöklete alatt tartott gyűlésen már a nemzetgyűlés értesítését és határozatát olvassák, mely szerint a rácz lázadás és horvát pártütés megtörténvén, a haza függetlensége veszélyben van. A ki tehát hazáját, annak függetlenségét és szabadságát szereti, az keljen védelmére; a ki nem akarja a nemzetre a gyávaság bélyegét sütni, az fogjon fegyvert.
Mint a vulkán tüze, úgy tört elő a jelenlevők kebeléből a lelkesedés, de egyszersmind az elkeseredés hangja is. A gyűlés kimondja, hogy a kívánt katonaságot kiállítja, az intézkedéseket nyomban megteszi és a hadi pénztárból azonnal 1000 frtot rendel az újonczok részére kifizetni. Szentiványi Károly kijelenti, hogy korára való tekintet nélkül, hajlandó a nemzetőrséget vezetni.
Az október 2-án és 17-én Rimaszombatban tartott gyűléseken még folyton a fegyverkezéssel foglalkoznak, sőt november 27-én Pelsőczön is. Ezen a gyűlésen tárgyalják Irányi Dániel kormánybiztos és Pulszky Sándor alezredes sürgős értesítését, hogy a hazát minden oldalról ellenség támadta meg. A közgyűlés e hírre azonnal elrendelte a nemzetőrség mozgósítását.
