Pórlázadás.
Pórlázadás.
Az Abafalván augusztus 23-ikán megtartott gyűlésen jelenti be Eötvös József alszolgabiró, hogy Rozsnyón bizonyos Keviczky nevü kóborló patikárius 562valami port hintett a kútba, mire a nép felzúdult és ellene támadt. Keviczkyt kinozni kezdték, mire azt vallotta, hogy pelsőczi Hámos József táblabiró felszólítására hintette a port a kútba. A lázongó nép erre megrohanta a Madarász-féle gyógyszertárt és Hámos József lakóházát, a hol mindent szétrombolt, sőt a város bírájának a házát is meg akarta rohanni, de ebben, az időközben megérkezett katonaság megakadályozta. A lázadókat elfogták és a további nyomozásra Marton János, Jankó András és Dobos Ferencz táblabirákat küldték ki, oly meghagyással, hogy nemcsak Rozsnyón, hanem a szomszédos községekben is nyomban fogassák el a bünösöket. A lázadás oly mérveket öltött, hogy a vármegye kénytelen volt a rögtönitélő biróság felállítását kérelmezni, s azt első sorban Rozsnyón, Dobsinán és Csomán, és azután mindenütt, a hol a lázadás kitört, ki is hirdetni. A rozsnyói lázadásban nagy része volt egy Petro Mara nevü kofaasszonynak és egy Szojka nevü diáknak, a kit fel is akasztottak.
1832-ben Andrássy Károly elnöklete alatt bányász-törvényjavaslatot dolgoztatott ki a vármegye és ennek előterjesztését utasításul adja követének.
