II. Miklós.
II. Miklós.
Talán legérdekesebb alakja az Andrássyak régebbi történetének (II.) Andrássy Miklós, a dervis generális. Mint ferenczrendű barátot érte a Rákóczy-szabadságharcz híre. Azonnal elhagyta a zárdát s egy csapat török és kozák élére állva, a fejedelem zászlaja alá állott. Barátcsuhában harczolván, azért hívták dervis-nek, a mi törökül barátot jelent. Testvéreihez hasonló hős volt s vakmerő bátorsága lett veszte is. Egyszer túlságosan messze hatolva a labanczok táborába, elfogták és visszavitték zárdájába. Mint Szirmay munkájából olvassuk, abban a zemplénmegyei kolostorban is végezte életét.
(III.) Andrássy Jánosról, a ki ifjan halt el, sem a históriában, sem a családi krónikában nem találunk említést; ugyancsak kevés a följegyzés (III.) Mátyásról, (I.) Andrássy Miklósnak második felesége, Kerekes Erzsébettől származott fiáról. Nejétől, Klobusiczky Juliannától fia (II.) István született, a ki fiatalon – 1760-ban – a schweidnitzi táborban hunyt el, mint alezredes végezve pályafutását. Két nővére, Borbála (báró Pottheimné) és Julianna (báró Kozáné) idegen nemzetségbeliek feleségei lettek.
Andrássy Miklós bárónak a fiai vitték aztán – két ágazaton – tovább a nemzetséget, a kinek két fia (I.) István és (II.) György vonalában maradt föl továbbra is az illusztris család.
