Orllé.
Orllé.
Orllé.
Orllé (Karvai O., később Orlay bárók). Pozsony vármegyéből származik, hol már 1273-ban bírta a csallóközi Csatt-Tejed, később Ollé-Tejed helységet. E családnak kisjókai, illetőleg nagymegyeri ágából I. Miklós 1571-ben, régi nemességének megerősítése mellett, czímerlevelet nyert. I. Miklós a pozsonymegyei Nagy-Megyerről Karvára költözött, honnan előnevét is írta. Rövid idő alatt Osgyán környékén számos birtokot szerzett, így Szabatkát, Orlaj-Töréket, a rimaszombati és a csehbrézói részeket, Uhorszkát, Ragistyánt; 1610-től kezdve putnoki kapitány, a mit 1613-ban helyettesi minőségben István fiára ruházott át; később aranysarkantyús vitéz és putnoki kapitány lett. II. Ferdinánd király 1622 jun. 3-án, öcscsével, Jánossal együtt bárói rangra emelte. 1681-ben Gömör vármegye főispánja lett. († 1641.) Fia: Orllé András 1649-ig nemes apród, később 654putnoki kapitány volt; ő vette fel az Orlay nevet, mely néven már az 1650-ben kelt hivatalos iratokban is szerepel. Fia, II. Miklós 1672-ben putnoki kapitány, a kuruczokhoz csatlakozott, majd kibujdosván Törökországba, csak 1703-ban tért vissza, de 1704-ben Gyulafehérvárott orgyilkosság áldozata lett. A putnoki uradalmat még 1687-ben nővére, Borbála († 1726–30) férjezett 1. gróf Serényi Andrásné, 2. Andrássy Péterné magához váltotta, honnan a putnoki uradalom a Serényi családra szállott, kik maig bírják.
Czímer (színjelzés nélkül): vízszint gerendával vágva. Felül jobbról befelé fordult félholdtól, balról hatágú csillagtól kisért hármas hegy. Alól görbe kardot tartó koronás oroszlán. Sisakdísz: paizsbeli oroszlán.
