Wesselényi.
Wesselényi.
Wesselényi.
Wesselényi (hadadi báró és gróf †). A család a XIV. században tünik fel. I. Miklós (sz. 1504, † 1584) János király belső embere, János Zsigmond alatt, mint ítélőmester szerepelt. Testvére, I. Ferencz a szentpáli csata után (1575) Erdélyből menekülni volt kénytelen, de Báthori István utóbb megkegyelmezett neki s a hadadi uradalmat nyerte, majd 1582-ben pedig bárói rangra emeltetett. Fiai: István (1612–24) II. Ferdinánd udvari tanácsosa, Közép-Szolnok vármegye főispánja és Pál (1610) kincstárnok, kinek ága jelenleg is virágzik. István fia II. Ferencz (sz. 1605, † 1667 márcz. 23.) korán katonai pályára lépett, előbb Fülek kapitánya volt, majd Széchy Máriával kötött házassága révén rohamosan emelkedett. 1644-ben nyerte adományul Murányt és Balogot, 1646-ban grófi rangra emeltetett, 1647-ben Magyarország főtábornagyává neveztetett ki. 1655 márcz. 15-én nádorrá választatott, – e mellett 1660-tól haláláig Gömör vármegye főispánja volt. Fiai: László szendrei, Ádám (1677) füleki kapitányok utódok hátrahagyása nélkül halván el, a grófi ágnak magvaszakadt.
Czímer (ősi, színjelzés nélkül): paizs lábbal, abban egy hal. A czímerben gyökerestől kitépett, fatörzshöz lánczolt fóka. Sisakdísz: három strucztoll.
