Alapkőzet.
Alapkőzet.
A vármegye eme legnagyobb szakaszának földtani viszonyai szintén érdekesek. Északnyugati határán vonúl végig a murányi mészhegység, mely ez irányban egyszersmind keret is.
Részlet a dobsinai jégbarlangból.
Ered. Ruffinyi Jenő tulajdona.
Tiszolcztól Muránylehotáig a werfeni palának keskeny öve vonúl el Tiszolcztól és Fűrésztől, majd Nyustyától és Rimabányától kezdve, északi határán Murányhuta, Tresznikhegy, a Sajó felső völgye, dél felől Henczkó, Ochtina, Turcsok, Ploszkó, Rónapatak és Kiette között terül el a csillámpala. Ebbe nyúlik a Fűrésztől, a Trsztyehegy irányában északkeletnek Zdichava, Nagyszlabos, Holtlehota, majd Fillér, Krokova és Hacsava közt (óriás hal alakjában) a gránit, melynek északi részén a Kakashegy emelkedik. A vármegye középnyugati határától végigvonuló gneisz csak kis részben lépi át Polom fölött a Rima völgyét. Északkeleti irányban keskenyebb, 22majd széles övben Pribojtól Ratkó felé, Jolsva fölött Csetnek, Gencs, Rekenyeújfalu, Veszverés és a Sajó-völgy közt a keselykővel együtt az agyagpala terjed el. Ebbe esik a Vashegy, melynek kőzetei között gyakran kvarz-konglomerátok s többszínű homokos palák forúlnak elő. Ettől délnek Rákos, Répás és Ratkószuha irányában keskeny werfeni pala-öv vonúl, mely azonban Jolsvától keletnek is felbukkan és Hámosfalván túl a Sajó-völgyig terjed.
A másik triaszmész-öv Bugyikfalvától Hrussó és Ispánmező közt északnak, majd északkeletnek fordulva, szabálytalan alakban, keskeny szalagként vonúl Nandrásig és Jolsváig. Innen, Páskaháza felé hajolva, a Csetneki völgyig szélesedik ki úgy, hogy délen Horka, Beretke, Harkács, Visnyó és Borosznok alkotják határait. A Csetnek völgyét átlépvén, közte és a Sajó völgye között még egy háromszögalakú területet foglal el. Ez a pelsőczi Nagyhegy fensíkja.
Részlet a dobsinai jégbarlangból.
Ered. Ruffinyi Jenő tulajdona.
Ratkólehotától Újvásárig s majdnem Ispánmezőig négyszögalakú homokkő-képződmény ékelődik e mész-övbe. Vele összefügg a Szkálnoktól kiinduló, Babaluska és Pádár közt keletnek vonuló, de Meleghegynél keskenyedő Trachyt formáczió. Tuffaszerű kövét Szkálnokon és Pokorágyon fejtik. Innen kezdve a Rima völgyéig nyúlik le a Diluvialis kavics-képződmény.
E szerint a csillám- és agyagpala, valamint a triaszmész-övek végigvonúlnak a megyén nyugatról keletre. A tág völgyeket s a lapályt neogen, negyedkori és áradmányi képződmények fedik. Jó agyag előfordúl Rozsnyó, Ochtina, Jolsva, Süvete, Licze, Perlász és Lévárt határában. A restéri és lubenyiki palás agyagot az érczolvasztókban használják. A mészkő aprószemű alakjai, mint márvány, Tiszolczon fehér, Ploszkón fekete, Jolsva vidékén tarka színben fordúlnak elő. Az ősmészkövet több helyen ipari czélokra égetik. Nagyrőcze nevezetessége a Rutil, mely azonban ritkán fordúl elő. Szkálnok és Pokorágy határában a fa- és a félopál gyakori.
A vasbányászatot évszázadok óta űzik Gömörben. A vashegyi és rákosi gazdag vaskőtelepek a triaszmészkővel övezett alunitos palába vannak ágyazva. Az agyaggal és kovafölddel kevert limonit vastartalma 40–45%. A hrádeki vasérztelepek keselykő és zsirkőpala anyakőzetben fekszenek. 23Vastartalmuk 40–55%, tetemes mennyiségű mangánnal keverve. A sebespataki, feketepataki és bisztrói telepekből 40–48% vastartalmú siderítet bányásznak.
Részlet a dobsinai jégbarlangból.
Ered. Ruffinyi Jenő tulajdona.
