Bodon Ábrahám.
Bodon Ábrahám.
Bodon Ábrahám, országgyűlési képviselő, később Gömör vármegye másodalispánja, szül. 1810-ben Mihályfalván, meghalt 1871 jan. 31-én Rimaszombatban. Eredetileg mérnök akart lenni, de mégis jogi pályára készült, s tanulmányai befejezése után tagja lett az országgyűlési ifjúságnak. Megismerkedett 367Kossuthtal, kinek elfogatása után ő szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat. 1848-ban a kövii kerület képviselővé választotta s mint ilyen, résztvett az új alkotmányos törvények megalkotásában. A szabadságharcz lezajlása után mihályfalvi jószágán gazdálkodott, a népet tanította, tankönyveket írt, magtárt alapított s e foglalkozása és munkásságával rendkívül jótékony hatást gyakorolt az abszolutizmus idején a nemzeti érzés ébrentartására. A 60-as évek elején megyei tisztséget vállalt s előbb Gömörmegye főügyésze s 1867-től kezdve másodalispánja lett. Alaposan ismerte a római klasszikusokat és Vergilius Georgiconját le is fordította. A 40-es évektől kezdve haláláig számos hirlapi czikket írt, melyekkel a nemzeti fejlődés ügyét szolgálta, de azok legnagyobb része a megye történetére nézve bír rendkívüli becscsel. Dolgozott a régi Pesti Hirlapba, a Vasárnapi Újságba s a Hunfalvytól szerkesztett Gömörmegye leírása czímű munkához ő szolgáltatta a legértékesebb történelmi adatokat. Megírta a felső-vályi egyház 1550–1860-ig terjedő történetét.
