Szabó József.
Szabó József.
Szabó József (serki), ref. főiskolai tanár, szül. 1862 augusztus 15-én Serkén. 1886-ban meghívás folytán a rimaszombati egy. protestáns főgimnázium helyettes tanára lett, ezután pedig Karczagon lett tanár, honnan naprágyi lelkésznek választottak meg. 1902-ben ismét Rimaszombatban foglalt rendes tanári állást. 1893-ban kisújszállási s 1894-ben debreczeni tanárrá választatott meg, hol azóta állandóan működik. Ő pendítette meg a sárospataki ifjúság körében a rimaszombati Tompa-szobor felállításának eszméjét s ez 1902-ben meg is valósult. Számos egyházi, tanügyi és irodalomtörténeti czikket, értekezést és bírálatot írt különböző lapokba és folyóiratokba. Különösen a Tompa-kultusz ügyében fejtett ki maradandó becsű munkásságot. Összegyűjtötte Tompa papi dolgozatait s kéziratait, melyeket jelenleg a gömörmegyei múzeumban őriznek. Főjegyzője az orsz. ref. tanáregyesületnek. Munkái: Ifju korom emlékei. Karczag, 1890. – Károlyi Gáspár élet- és jellemrajza. Sárospatak, 1890. (Két kiadás). – Epitaphiumok. Karczag, 1892. – A mi zsinatunk. U. o. 1892. – Egyházi dolgozatok. Miskolcz, 1894. – Vége jó, minden jó. Elbeszélés. Budapest, 1894. – A Lorántffyak. U. o. 1896. – Emlékkönyv a debreczeni jótékony nőegylet 25 éves fordulójára. Debreczen, 1896. – Az ó-klasszikai költészet nevelő hatása. U. o. 1896. – Palóczi Zsófia, Budapest, 1900. – Tompa Mihály hátrahagyott egyházi beszédei. – Tompa Mihály, a költő pap, Budapest, 1901. Társszerkesztője volt a Sárospataki Ifjusági Közlönynek (1884–86), jelenleg szerkesztője az Igazmondó képes néplapnak. Szerkeszti a Debreczeni Lelkészi Tárt.
