Magger Placzid. Gencsy Egyed. Simoncsics Gellért. Rumer Márton. Lendvay Placzid. Karner Egyed.
Magger Placzid. Gencsy Egyed. Simoncsics Gellért. Rumer Márton. Lendvay Placzid. Karner Egyed.
A melki kongregáczió maradandóbb nyomot csak a főapátság czímerében hagyott, a melynek Szent Mártont ábrázoló pajzsához ekkor járult a melki öt szívet és a casinói »Pax«-ot ábrázoló másik pajzs. E czímer legrégibb példányát Pálfi halála idejéből ismerjük. Pálfi után Magger Placzid perjel lett a főapát (1647–65.). Ez, mint két előde és utódai, szintén elnyerte a királyi tanácsosi czímet. Birtokain telepített, s lelkészeket, tanítókat alkalmazott, sőt a távolabbi Csepregre is küldött hithirdetőket. Ő adományozta a bakonybéli, dömölki és telki apátságok czímét, más benczés apátságokra pedig óvással tartotta fönn jogát. A főmonostori perjelek viselik rendszerint a bakonybéli apátság czímét. Magger idejében készült az 1650. évi urbárium, a mely egyebek között megemlíti, hogy a vár 30 hajdúja a főapát parancsa alatt áll, s hogy e hajdúk a főapát szentimrei gyógyítófű-kertjének termését Bécsben eladták. Mivel gondatlanságuk miatt ismét tűz támadt a kolostorban, Lipót király 1665-ben kitelepítette őket a vár külső udvarába. – Gencsy Egyed († 1684.) folytatta a telepítést, építkezéseket, s 1674-ben elvállalta rendje számára a modori gimnáziumot. A Bécs ellen nyomuló török elől kénytelen volt Győrbe menekülni s ott is temették el a székesegyházban, mert monostorát a török felégette. A fölszabadító háború idején Simoncsics Gellért főapát az 1687. évi országgyűléssel sietett kimondatni a monostorok visszaállítását; de mivel az újszerzeményi bizottságok nagy váltságdíjakat szabtak, a melyeket a főapátság nem tudott kifizetni, azért utóbb osztrák kolostorok váltották magukhoz a nyugati benczés apátságokat, a melyekre a főapát csak óvástétellel igyekezett fönntartani jogait. – Rumer Márton főapát (1689–93.), előbb nagymáriaczelli gyóntató volt, s rövid, csendes kormányzat után, a szentség hírében temették el a főoltár alatti katakombában. Ugyanott, a Szent István-féle kőszék alatt, nyugszik Lendvay Placzid főapát († 1699.), ki a hatalmas Kollonics prímással is elismertette főpásztori jogait a főapátság pozsonymegyei egyházterületén. Egyszersmind megkezdődött a régi oklevelek rendezése, másolása, s némi irodalmi működés. Készültek a főmonostor hétszázados emlékünnepére, a midőn Karner Egyed, főapátsága harmadik évében, emlékérmet és rézmetszetű képet készíttetett. Három évvel utóbb Rákóczi kuruczai verték föl a 237monostor csendjét s ugyancsak garázdálkodtak. A pannonhalmi főiskola már előbb megkezdte működését és Wenzl Alfonz tanár vezetése alatt megvitatott tételei maig megvannak. Karner főapát restauráltatta székesegyháza díszkapuját, a melyen XVI. századi karczolatok is olvashatók; a folyosó számára pedig megfesttette elődeinek nagy képeit, de közülök csak Szent Anasztáz-Asztriké került vissza a későbbi föloszlatás kótyavetyéiből. Megkezdte a monostor újjáépítését. Pozsonyban halt meg s ott temették el a dómban (1708.).
