Somogyi Dániel.
Somogyi Dániel.
Somogyi Dániel főapát (1768–1801.) mindjárt megerősítésekor XIV. Kelemen pápától megnyerte a jogot, hogy a főiskoláján szigorlatozóknak bölcseleti és theologiai doktorátust adhasson. Betöltötte a három fiókapátságot s jelesebb hittanárait a bélai és telki czímzetes apátságokkal tüntette ki. Tervbe vette a rend történetének megíratását s e végből másolatokat szerzett a vatikáni levéltárból. Novák Krizosztom levéltárnok és tanár pedig megkezdte történeti tanulmányait s a pozsonyi vámharmad pöre alkalmával meggyanúsított alapító-levél védelmére egész könyvet írt. Mária Terézia megadta a főapátnak a püspökökéhez hasonló czímzést, a Raguzából Budára szállított Szent István-jobbot Pannonhalmán kitétette köztiszteletre (1771.); négy évvel utóbb maga a királyné is eljött a Szenthegyre s emlékül megküldte arczképét, a máig meglevő aranyos-gyöngyös egyházi ornátust és Szent István byssus palástját. Somogyi főapát átvette a komáromi gimnáziumot (1780.). Jól gazdálkodott, templomokat is emelt és tervbe vette az 1763. évi földrengéstől megrongált főmonostornak tőből való nagyszerű újjáépítését. Szép tervrajzok készültek e czélra, de a kivitelt már előre meghiúsította az aggodalom, melyet József császár rendeletei keltettek. Az 1786 végén kelt rendelet a pannonhalmi főmonostor ingó és ingatlan vagyonát lefoglaltatta a vallásalap részére. A régi műkincsek potom áron idegen kezekbe kerültek s a magyar műtörténetre nézve csaknem teljesen elvesztek. Igy jártak a fiókapátságok is. Ellenben a zalavári apátság, az osztrák göttweigi apátság birtokában, kikerülte az eltörlést.
238II. József háborúba bonyolódva, elégületlen, sőt lázongó népeitől környezve, halálos ágyán már három évvel a rend eltörlése után, visszavonta összes intézkedéseit, kivéve azt, a mit a vallási türelemre, a lelkészségekre és a jobbágyok javára rendelt. 1790 február 20-án a császár meghalt. Az 1790/91. évi országgyűlésre a főapát és kívüle még három fiókapátja is hivatalos volt, s az országgyűlés a vármegyék sürgetésére, a Szent Benedek-rend ügyét szintén sérelmei közé iktatta. II. Lipót már április 13-án megigérte Somogyi főapátnak, hogy két hónap alatt a rend minden javait és jogait vissza fogja nyerni. Az 1792-ben trónra lépő Ferencz király az országosan fölkarolt óhajtás teljesítését akkorra helyezte kilátásba, ha majd a franczia háborútól fölzavart birodalom békéje helyreáll. Novák Krizosztom bakonybéli apát, pécsi főigazgató, az országgyűlésen írással és ékesszólással annak az eszmének igyekezett pártfogóit megnyerni, hogy a Szent Benedek-rendet a nyilvános tanítás és nevelés kötelezettsége alapján állítsák vissza. A lunevillei béke (1801 febr. 9.) után a kormány elérkezettnek látta az időt az óhajtás teljesítésére és Somogyi főapát ez iránt megnyugodva halt meg Győrött, hol a székesegyházban temették el.
