Az avarok.
Az avarok.
568-ban az avarok hódítják meg Arrabonát. Közhit szerint az avar uralomnak köszönheti a város mai nevét. Az avarok ugyanis gyűrűalakú sánczokkal körülvett erődítvénynyé alakították át a várost, mely gyűrűk a magyarok bejövetelekor még állottak. E gyűrűsánczoktól kapta nevét Győr, mely az árpádkori okmányokban Geurew, Girew, Geur, alakban fordul elő. Ebből lett a latin Jaurinum, Jaurium, Geurum, valamint az olasz Javarino, Giavarino is. A hagyomány szerint Győr az avar uralom alatt fontos szerepet játszott és székhelye volt leghatalmasabb fejedelmüknek, Baján khagánnak. Ez állítás mivel sem igazolható, ellenben bizonyos, hogy Baján utóda, Tudun khagán itt lakott. Nagy Károly 791-ben elfoglalja a Rába torkolatánál épült avar erősséget s azt teljesen elpusztítja. Tudun meghódol és felveszi a keresztséget. Győr egy időre lakatlan pusztasággá lesz.
Az avarok után a frankok veszik birtokukba a lassan megint benépesülő várost, s azt a keleti bánságba (Ostmark) kebelezik be. A frank uralom megtörése után a morva-szláv Szvatopluk lesz a város urává.
