A győri püspökség alapítása.
A győri püspökség alapítása.
A győri püspökség alapítására Szent István királyt politikai okok is késztették. A passaui püspök ugyanis a térítés sikerein felbuzdulva, a keletkező magyar egyházakat a maga főpapi fennhatósága alá szerette volna vonni, s e törekvését III. Ottó német császár is támogatta. De István az ország nyugati részét minden külbefolyás ellen biztosítani akarta, azért alapította a győri püspökséget, Nagyasszony tiszteletére. (Ortvay: Magyarország Egyh. földleírása I. 315–16. – Balics Lajos: A Róm. Kath. Egyh. Tört. I. 67–75. – Pauler Gyula i. m. I. 52.)
302A győri egyházmegye a Kis-Dunától a Bakonyig s nyugatra, a Rába mindkét partján, az ország határáig terjedt. Első kiterjedésében magába foglalta Moson, Sopron, Győr és Vas vármegyéket, továbbá Komárom vármegye dunántúli részét, a mai Veszprém vármegyéből pedig a pápai és a devecseri járásokat. A mai Győr vármegyének a csiliz- és a szigetközi része ellenben ősidőktől fogva az esztergomi egyházmegyéhez tartozott.
A mai Győr vármegye területén két főesperességi kerületről tudunk. Az egyik a székesegyházi főesperesség, a másik a rábaközi, a Rába két ága közötti területen. (Századok 1873. 159.)
