Eördögh (Lászlófalvi).
432Eördögh (Lászlófalvi).
Eördögh.
Eredetileg Trencsén vármegyéből származó, de messze elágazó ősi nemes család, mely a Velits családdal együtt, a Pirk nemzetségből származik. Első ismert őse IV. Béla alatt Pirk Othmár, kinek Gyuge nevű fiától ered az Eördögh, és Velits nevű fiától, a Velits család. A család Lászlófalura később Atrak, Vásárd és Ranócz nyitramegyei falvakra kapott kir. adományt. A családból elsőnek József telepedett Győr vármegyébe, a hol 1756-ban mutatta be Nógrád vármegye nemesi bizonyítványát. 1772-ben pedig Ignácz igazolja nemességét ugyanitt, a nyitrai káptalannak 1769 nov. 10-én kiadott oklevelével. A család Győr vármegyében Ikrényben volt birtokos. Tagjai közül Pál 1374-ben Túróczban alispán. János, ugyanaz 1546-ban. Ádám 1750-ben Esterházy-ezredbeli kapitány. János 1795-ben vízaknai kamaraispán. Károly 1830-ban tordai kamaraispán. Mihály 1840-ben cs. kir. harminczados. Jenő 1890-ben keresk. min. oszt. tanácsos. Mihály fia Ödön, a m. kir. állatorvosi főiskola titkára. Fia Árpád kir. ügyész. András kir. táblai bíró; fia Endre bankhivatalnok. Oszkár kórházi ig. főorvos Jászberényben. Róbert postatakarékpénztári számtanácsos. Tihamér vasúti tisztviselő, József magánzó, Emőd állomásfőnök, János operaházi irodavezető, Pál tkvi tisztviselő. A család egyik része az Ábrányi nevet vette fel.
Czímer: Kékben, hármas halmon, hatágú aranycsillag s ezüst félhold közt, nyakán nyíllal átlőtt, ágaskodó aranyszarvas. Sisakdísz: pajzsbeli szarvas. Takarók: Kék-arany, vörös-ezüst.
