A törvény előtti egyenlőség kora.
A törvény előtti egyenlőség kora.
Az 1848-iki nagy idők a polgároknak törvény előtti egyenlőségét megteremtvén, a földesúrnak jobbágyai felett való bíráskodása megszűnt; egyebekben azonban a kitört szabadságharcz megakadályozta a törvénykezési viszonyoknak szabályozását. A szabadságharcz leveretése után az abszolut hatalom rendezte ezeket a viszonyokat s Győrött a városra és megyére kiterjedő hatáskörrel megyei törvényszéket (társas bíróságot) s ugyanott, valamint Téten és Szentmártonban járási bíróságot (egyes bíróságot) szervezett. Másodfokú bíróság volt a soproni kerületi főtörvényszék, harmadfokban a bécsi legfőbb és semmitő törvényszék határozott. Mindazonáltal házassági perekben az előbb volt egyházi bíróságok továbbra is megmaradtak. 1861-ben helyreállíttatván az abszolut uralom által megszakított jogfolytonosság, a törvénykezés rendje is a régi viszonyok szemelőtt tartásával, de az újabb fejlődés kívánalmai szerint újra szerveztetett az ideiglenes törvénykezési szabályokban, (országbírói értekezlet szabályai). Az alkotmány helyreállításával a törvénykezés mai rendjét megelőzőleg még egyszer történt ideiglenes rendezés; végre az 1871. évi bírói szervezeti törvények megvetették az alapját a mai törvénykezési rendnek, mely Győr városát kir. ítélőtáblai és kir. törvényszéki székhelylyé tette.
