A fölszabadítás.
A fölszabadítás.
A vezérek végre is belátták, hogy a Budát ostromló sereget örökös veszedelem fenyegeti, míg Hatvan török kézben van. Ezért a hadvezetőség augusztus 18-án Heister, Donát és Merz tábornokokat Hatvan ellen küldte, a kik rövid harcz után a várat elfoglalták, az őrség pedig Egerbe vonult vissza. Szeptember 2-án Buda vára is a keresztény had kezébe került. Mivel az idő már őszre járt, a törökök elleni hadjárat folytatását a következő évre halasztották. A hadvezetőség Buda bevétele után Eger körülzárolását és a visszafoglalt Hatvan megerősítését jelölte ki a császári haderő főbb teendőinek.
Eger visszafoglalásával a török uralom véget ért Heves vármegyében. Sajnos azonban, Hatvan lakosai nem igen örülhettek a felszabadulásnak, mert a törökök elvonultával a kezükben volt birtokokat a kamara a kincstár tulajdonául jelentette ki. Hatvan a kamara igazgatása alá került s évtizedeken át az idegen tisztviselők és a féktelen zsoldos hadak uralma alatt nyögött.
Alig szabadult fel Hatvan a török uralom alól, 1689-ben Nógrád vármegye magának követelte a helységet. Nógrád vármegye Koháry István grófot küldte ki, hogy ez ügyben Heves vármegyével tárgyalásokba bocsátkozzék, de Heves vármegye visszautasította Nógrád vármegye kívánságát s óvást emelt az ellen, hogy Hatvan várost a hatáskörébe vonja. Nógrád vármegye törekvései, hogy Hatvant területéhez csatolja, sikertelenek maradtak, noha maga Széchenyi György esztergomi érsek is Nógrád vármegye álláspontját támogatta.
147Habár a helység megszabadult is a török támadásoktól, a helyreállítás nagy munkájának azonban sok akadály állott útjába. Ezek közé tartozott első sorban a roppant hadiadó, az idegen zsoldos-had eltartása, mely éveken át legnagyobb teherként nehezedett a lakosságra. Már 1689-ben, tehát alig három évvel Hatvan visszafoglalása után, 350 frt hadiadót vetettek ki a helységre. Az 1692-ben eszközölt vármegyei összeírás alkalmával a lakosok fejenként és vagyon szerint iratván össze, a helység lakóinak vagyon-értékét 3251 frtra becsülték. Ez volt tehát az adóalap, a melynek alapján az adót kivetették. Az 1693. évi adóösszeírás szerint a hatvani prépostnak az itteni malom és szőlő utáni jövedelmét 380 frtra becsülték. Ekkor már postahivatal és harminczad-hivatal is volt Hatvanban. A hatvani postamesteri állást Szabó Máté töltötte be, kinek Fancsalon is volt birtoka, ezenkívül a szeszfőzésből is volt adó alá eső jövedelme.
