A mint a föntebbi adatokból látszik, a kereső lakosság kétharmad része mezőgazdasággal foglalkozik. A 2214 kereső közül 1759 a férfi és 455 a nő. Ezek között van 21 nagybirtokos 100 k. holdon felül és 8 nagybérlő; 240 kisbirtokos és bérlő; 46 kisbirtokos 100 k. holdon felül és 8 nagybérlő; 240 kisbirtokos és bérlő; 46 kisbirtokos, a ki azonban napszámba is eljár; 1 részes földmíves és 2 kertész; összesen 318; ezekhez járul még 198 segítő családtag, a kik közül 154 férfi és 44 nő. Mezőgazdasági tisztviselő van 9, mezőgazdasági cseléd 355, mezőgazdasági munkás 16 éven alúl 157 és 16 éven felül 1177, összesen 1334. A mezőgazdasági munkások közül 349-nek van saját háza.
Heves területe 17.240 katasztrális hold. A község határának éjszak és nyugat felé terjedő felerésze homok, keleti és déli része pedig elegendő homokvegyületű s minden szokott gazdasági növény termelésére alkalmas, jó fekete talaj. Tekintve tehát azt, hogy a termőföldek minősége az átlagon felüli, könnyen megérthető, hogy a 3256 kereső egyén közül, ily nagy százalék (2214 lélek) keresi kenyerét a föld mívelésével. A gazdálkodó nép kielégítő vagyoni viszonyok között él és vagyonosodik. Vagyonosodása biztos fejlődéssel halad előre, a minek legfényesebb bizonyítéka az, hogy az 1860. évben végrehajtott tagosítás alkalmával a népnek (volt úrbéreseknek) kiosztott 3000 hold birtokon felül, vétel (parczellázás) útján még annyit szereztek, hogy a jelenben kezükön levő föld a 6000 holdat meghaladja és a takarékpénztárak betétjeinek tekintélyes részét a földmívelő osztály szolgáltatja.
Heves 17.240 k. hold területe mívelési ágak szerint a következőképen oszlik meg: szántóföld 13.052, kert 164, rét 914, erdő 686, szőlő 1040, legelő 644, nádas 6, földadó alá nem eső terület 723 k. hold. Összesen tehát 17.239 kat. hold.
A terméketlenek közé vannak sorolva: a közlekedési útak, gazdasági dűlők és útak, épületek és belsőségei takarmánykertek, vízvezető és határ-árkok. 160A mívelési ágakban az utóbbi években annyiban történt változás, hogy a legelők és rétek kis része szántóul használtatik és hogy a szőlővel beültetett terület szaporodott.
A szántóföldek és más mívelési ágak következőképen vannak osztályozva:
Mívelési
|
I.
|
II.
|
III.
|
IV.
|
V.
|
VI.
|
VII.
|
VIII.
|
ág
|
K.
|
F.
|
K.
|
F.
|
K.
|
F.
|
K.
|
F.
|
K.
|
F.
|
K.
|
F.
|
K.
|
F.
|
K.
|
F.
|
Szántóföld
|
23
|
–
|
20
|
–
|
17
|
–
|
14
|
–
|
10
|
–
|
6
|
40
|
3
|
60
|
1
|
80
|
Kertek
|
26
|
–
|
21
|
–
|
18
|
–
|
14
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Rétek
|
24
|
–
|
20
|
–
|
16
|
50
|
15
|
–
|
11
|
–
|
8
|
–
|
3
|
–
|
1
|
60
|
Szőlők
|
19
|
–
|
15
|
–
|
10
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Legelők
|
–
|
–
|
10
|
–
|
8
|
–
|
6
|
–
|
4
|
–
|
2
|
40
|
1
|
60
|
–
|
60
|
Erdők
|
6
|
40
|
5
|
20
|
3
|
20
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
Nádasok
|
–
|
–
|
–
|
–
|
10
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
–
|
A 17.239 kat. hold terület 359 birtokos között oszlik meg és pedig úgy, hogy 329 kisbirtokos, 24 középbirtokos és 3 nagy birtokos birtokolja. Ebből látható, hogy aránylag sok családnak van földbirtoka, különösen, ha az 5 holdon aluli birtokokat számítjuk, melyeknek száma nincs feltüntetve, hogy manap kevés a nagybirtok. Hogy viszonylag a törpe birtok száma ennyire nagy, nem mondható kedvező körülménynek, mert az a föld túlságos eldarabolásához fog vezetni. E kis és törpe birtokokon azonban – a gazdálkodás hátrányára – alig van tanyai rendszer, mert az egész határban 329 kis- és 27 középbirtok mellett mindössze csak 32 tanya van és így a gazdák nagyobb százaléka a városban lakik, már pedig tudvalevő, hogy a hol a gazda télen-nyáron a tanyán lakik, ott a gazdaság sokkal jobb.
Heves talajviszonyai nagyrészt kedvezők, mert földje, melyek egyrészről közép-kötöttségű humuzos vályogtalajból, – helyenként szíkes vegyületű vagy szíkes foltokkal – másrészről homokos, televényes vályog és televényes homokból és kvarczos sárga homokból áll, eléggé termékeny, a kevéssé belterjes mívelés mellett is, mert a mindenféle termény jól megterem. A föld megmunkálhatósága tekintetében az egész határ a könnyebben mívelhető talajok közé tartozik.
Mielőtt az általánosan uralgó gazdasági rendszer megismertetését vázolnánk, szükségesnek találjuk megemlékezni a föld megmívelésének minőségéről. E tekintetben örömmel jegyezhetjük ide, hogy az itteni birtokos és bérlő osztály a helyi viszonyokhoz mérten a kor színvonalán álló talajmunkálatokat végez. Még a kisgazdáról is elmondható, hogy nemcsak akkor használja, mikor annak használata okszerű, hanem akkor is, a mikor egyes ekével kellene mélyebb szántást végeznie. Az egyes kultúrnövények alá jól előkészítik a talajt, sőt a nagyobb gazdaságokban a gőzekemívelés is szokásos. A talaj őszi felszántása általános és csak kivételes eseteken marad tavaszig szántatlanul. Egyéb mívelő eszközök is, mint a vasborona, henger és a vetőgépek jók, az oldalozást mindinkább elhagyták és itt-ott már a tárcsás boronának a munkáját is lehet látni.
A gazdasági rendszer tekintetében különbséget kell tenni a nagybirtok, középbirtok és a parasztbirtok között. Az uradalmak és középbirtokosok egyrésze ugyanis már régebben rátért a megfelelő gazdálkodási rendszerre, sőt egyesek belterjes gazdálkodást is űznek, míg a kisgazdák csak most tértek át a hármas nyomású gazdálkodásról a négyesforgó felé. Általában szabad gazdálkodási rendszer a szokásos, de különösen a nagyobb gazdaságokban számbaveszik a különféle termények ama mívelési arányait, melyek a helyi viszonyoknak leginkább megfelelően megállapíthatók.
A gazdálkodás fősúlya: a búzatermelés, amaz arány lehető betartásával, a melynek a kalászosok, kapás és takarmány-növények között fenn kell állania. E főtermény, minőség tekintetében, minden búzával versenyezhet és mind kivitelre, mind a vidéki és fővárosi összes malmokban biztos vevőre talál. Minőségi súlya 78 kgmon alól alig sülyed, ellenben többször meghaladja a 80 kgmot. Ép ily kiváló minőségű a rozstermény, melyet kivitelre szivesen vesznek s ez fedezi helyben és a vidéken is a konverczió-szükségletet. Árpa és zab is kerül eladásra és az árpa többnyire maláta-árpaként kerül forgalomba. Távolabb vidékről és külföldről szerzett gabona-nemekkel tettek a nagyobb gazdaságokban időről-időre 161kisérleteket, kisebb-nagyobb eredménynyel, de leginkább megmaradtak a diószegi és bánáti magnál és időről-időre a megváltozás kedvéért a búza féleséggel frissítették fel a vetőmagot, hogy a degenerálástól megóvják, de a búzaüszög ellen is, noha rendesen csáváznak is. Árpából leginkább a Chevalié és Hanna-árpát, zabból a Dupoi és magyar zabot vetik.
A burgonya a homokrészek egyik főterménye, valamint a dinnye is. Nagyobb gazdaságokban a házilag termelt mennyiségen felül, e termelésre alkalmas földeket kicsiben osztják ki, elég nagy: 40–50 kor. földenkénti bérösszeg mellett. A burgonyát a nép élelmi czikként termeli, nagyobb gazdaságok azonban azt etetési czélra és eladásra, szeszgyárosok vagy élelmiczikk-kereskedők részére. A dinnye-termelés, mely mint Hevesi dinnye régi jóhírét megtartotta, igen előnyösen jövedelmez a magas bér mellett is. Nemcsak a vidékbeli városokba és megyékbe, hanem Budapestre és Galicziába is szállítják 4–5 kor. ár mellett, métermázsánként. 1908-ban csak az itteni állomásról – kizárólag Budapestre – 70.000 és egyéb állomásokra 16.000 kgramot szállítottak el.
A rétek hiányát pótló takarmányfélék között legnagyobb tért a bükköny, homoktalajon pedig a baltaczim és lupinus, újabban a csibehur (Spergula Arvensis) foglalja el. A melegebb rétegű, humózus vályogtalajon termelik a luczernát is, mely csak kivételesen kaszálható négyszer, legjobb esetben már az 5-ik évben hanyatlásnak indul, leginkább a miatt, mert a luczerna-bogár és a luczerna-böde ellen nem védekeznek. Ezenkívül nagy súlyt fektetnek a dohánytermelésre is; a beültetett terület 832 k. hold – melynek átlagos holdankénti termése 8 mm. és átlagos ára 38 kor. Sajnos, hogy az utóbbi években nagy arányokban lépett fel a dohány-szádor, melylyel azonban gazdáink igyekeznek megküzdeni.