Pély.
Pély.
Pély. A hevesi járásban, a Nagy-Alföld sík vidékén, a vármegye tiszáninneni déli részén fekszik. Eredetileg a hevesi vár tartozéka volt. E várföldet II. Endre király 1234-ben az Aba nembeli Demeter királyi főétekfogónak és később bodrogi főispánnak adományozta. Valószínűleg bessenyők lakták, a kik a tatárjárás alatt pusztultak el. A XIV. században a Nekcseiek birtokában találjuk, de hűtlenségük miatt Zsigmond király elveszi tőlük s 1403-ban Kompolthi István mesternek adományozza, a ki 1416-ban új adománylevelet nyer Pélylyel együtt Kömlő, Folt és Makegyháza elpusztult helységekre a királytól. 1468-ban Kompolthi Miklós birtokában találjuk, de Kompolthi János leányának, Margitnak, Szén Jánostól született fiai: Szén György és Péter, anyai jogon a helység fele részét követelték maguknak, s e miatt Kompolthi Miklóst perbe idéztetik. Az 1546-ik évi adóösszeírás szerint Losonczy István birtokában találjuk. 1549-ben szintén Losonczy István birtoka, ekkor 5 adóköteles, 4 elszegényedett és 5 adómentes jobbágytelket vettek fel az adóösszeírásba. 1552-ben 8 portát írtak itt össze, de az adó nem volt behajtható. 1554-ben 7, 1564-ben 15 portája volt. 1684-ben Wesselényi Pál és Deák János birtoka. 1693-ban Glöcksberg (Glökelsberg) ezredes birtokában találjuk, kívüle még a Repeczky családnak is volt itt 3 jobbágytelke. 1741-ben a Nyáry család volt a helység legnagyobb birtokosa. A XIX. század 64első felében báró Orczy László és György, továbbá gróf Szapáry, gróf Esterházy János, Bernáth, Radics, Dobóczky, Farkas és Freizeizen családok bírtak itt földesúri joggal. Jakabné született Bischitz Máriának 1493 hold kiterjedésű birtoka van itten. 1869 szeptember 17-én óriási tűzvész pusztított a helységben, mikor a falu harmadrésze a lángok martaléka lett. 1853-ban, 1855-ben és 1888-ban a Tisza öntötte el a helység határát. A róm. kath. templom 1773-ban épült. Legutolsó kegyura 1820-ban Berényi Terézia grófnő és báró Orczy Lőrincz volt, jelenleg nincs kegyura. A helység lakosai róm. kath. olvasókört, polgári olvasókört, gazdakört és fogyasztási szövetkezetet tartanak fenn. A község postája helyben van, távíró és vasúti állomása Tarnaszentmiklós. E helységhez tartozik: Pusztahatrongyos, Pusztakishatrongyos, Fehértanya, Bischitztanya, Brauntanya, Rónaytanya és Zsigmondtanya.
