A székhely.
A székhely.
A XVI. század folyamán megváltozik Heves vármegye gyűléseinek székhelye. Míg azelőtt Verpelét volt a székhely és még 1526-ban Várady Pál egri püspök, a felvidéki rendeket is idehívja tanácskozásra, addig a XVI. század folyamán 543lassanként Eger lesz a megye székhelye. A megye e része ment volt a töröktől, ez nyujtott legtöbb biztonságot. Innen történik a vármegye adminisztrácziója, itt tartózkodnak a megyei kormányzat fejei, sőt Bornemisza számadásai jelzik, hogy a megyének Egerben rendes székháza „domusnobilitatis” volt. Ez a censusmentes házak között szerepel. Zarkandy várnagysága korában, 1557-ben a gyöngyösiek panaszára elrendelt törvényszéki vizsgálatokat s tanácskihallgatásokat Egerben, a megyei törvényszék házában tartották meg.14) Eger várának elestével az egész Heves vármegye török uralom alá jutott, ennélfogva a megye területén kívül tartotta a vármegye székhelyét. Rimaszombat, majd 1613-tól kezdve Füleken székelt a megyei hatóság, mely ez időben mintegy hét megyének volt székhelye. 1682-ben Fülek vára Tökölyi kezébe került, azért ez évben Gács várában tartották a közgyűlést s 1683-ban Losonczon a tisztújító széket. Losonczon a tisztújítás után Bulyovszky Ferencz alispán a megye archivumának és írásainak pusztulásáról tesz szomorú jelentést. A lefolyt zavaros időkben Füleknek gyászos elégéséig a megye archivuma és írásai három ládában az alispán és jegyző gondjaira voltak bizva. Fülek ostromának közeledtével Tass Mihály alispán Ebeczky Menyhért szolgabirák és Bulyovszky jegyzővel a ládák elszállítására intézkedéseket tettek ugyan, de az intézkedéseket nem lehetett végrehajtani. Igy a megye archivuma és összes irományai a várban maradtak és ott elpusztultak. – 1684. és 1686-ban Gácson tartották a kettős megye tisztújító székét, végre 1687. szept. 15-én 91 évi távollét után ismét a vármegye területén, Gyöngyösön tarthatták meg. 1688. jún. 2-án végleg saját területére költözött vissza a vármegye.
14) u. o. II. 316.
