Iskola- és árva-ügy.
Iskola- és árva-ügy.
Áttért tehát a bizottmány a közigazgatási részletkérdések megvitatására. A következő napon – jún. 16-án – a községi népiskolák helyzetéről, hiányairól, ezek orvoslásáról, a pusztákon felállítandó iskolákról, mozgó tanítók alkalmazásáról, a vasárnapi iskolák szervezéséről folyt a tanácskozás, melynek eredményeképen 12 tagú iskolai bizottság alakult. Felterjesztést intézett a vármegye a kormányhoz, hogy Szarvaskő, Tiszaigar községekben, Fogacs, Gyenda, Hasznos és Szuha pusztákon – ezek nyomasztó anyagi helyzetét figyelembe véve, országos költségen építsen iskolákat. (1868. évi 422. vmjkl.)
Az abszolutizmus és a provizorium alatt a közigazgatás leghanyagabbul kezelt ágazata az árvaügy volt. Érthető tehát a bizottmány lázas sietsége, mellyel a szept. 16-iki gyűlésén az árvaügyi rendszabályokat megalkotta s az „árva- és számszéket” – mint az egri megyei törvényszék különálló szakosztályát – felállította s a járási gyámfelügyelők intézményét behozta. A törvényszék állott egy elnökből 1600 frt, 2 ülnökből egyenként 1200 frt, egy ügyészből 800 frt, egy jegyzőből 800 frt. fizetéssel. (1868. év 613., 622. vmjkl.) Ugyanekkor a tiszteletbeli tisztviselőket figyelmeztették, hogy állásuknak necsak díszét élvezzék, hanem a vele járó kötelességeket is teljesítsék, annál is inkább, mert a bizottmány mindazokat, kik háromszori felhívásra sem jelentkeznek az esetleg szükségessé váló szolgálattételre, lemondottaknak fogja tekinteni. (1868. év 612 vmjkl.)
Az árva- és számszék intézménye kormányhatósági jóváhagyást is nyert, de már a következő 1869. évben meg kellett szüntetni, mert a polgári törvénykezési rendtartás tárgyában alkotott törvény alapján épen a legfontosabb ügyekben – a birtokügyekben – való bíráskodási jogtól elesett. Mivel ezután összes teendői a megyei törvényszékekre hárultak, az egri törvényszéket két taggal szaporították.
