Ünnepségek.
Ünnepségek.
Az 1903. év szeptember havában az egész nemzet Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját ünnepelte. A vármegye szeptember 22-én tartott gyűlésén ünnepelt, de nagyobb küldöttséggel részt vett a fővárosi ünnepségeken is, melyeknek a középpontja – mint tudjuk – a Kossuth-mauzoleum alapkövének letétele volt.
A következő év június 14-én a nagy Rákóczi szülőházához zarándokoltak el a vármegye küldöttjei, hogy hódoljanak a nagy fejedelem emlékének; október hóban, az országos Deák-ünnepen vettek részt és koszorút helyeztek a haza bölcsének szobrára.
Sokat szenvedett nemzetünknek mindig volt elég oka reá, hogy nagyjainak emlékét kegyelettel őrizze és az emlékezéssel a hazfias érzést ébrentartsa és aczélozza. Annál több oka volt reá ekkor, midőn a legfelsőbb hadiparancs egyetlen szava: a „soha” úgy hatott a nemzet közvéleményére, mint a derült égből jövő 641villámcsapás. A vészterhes felhők csak ezután jöttek és csakhamar sötétté tették a politika egét.
Szederkényi Nándor főispán.
Majzik Viktor alispán.
