A lövőpor alkalmazása.
A lövőpor alkalmazása.
Első helyen áll a bányászati technika Selmeczbányáról kiindult mozzanatai között a robbantó munkának, vagyis a lövőpornak a bányákban való alkalmazása. A bányászati lövőmunka történetét illetőleg Köhler, Hoppe nyomán azt mondja, hogy Magyarországból származott át Németországba és hogy e munkanemek feltalálója és a föltalálás éve ismeretlen. Hoppe idézett munkájának zárószavai ezek: 1. Weigel Márton nem fedezte fel a bányászati lövőmunkát; 2. a feltaláló neve és a feltalálás éve eddig ismeretlen; 3. a bányászati lövőmunka Magyarországból származott át Németországba 1627-ben; 4. Németországban a bányászati lövőmunkát csak 1632-ben, a harzi bányászat körében használták; innen pedig Morgenstern harzi munkás vitte el hírét s alkalmazás-módját 1644-ben Szászország, Wesztfália és a Rajnavidéki bányászhelyeire; 5. a Felső Harz bányaterületein legutóljára a Rammelsbergben hozták be ezt a munkamódot. A kik azt állították, hogy a Rammelsbergben régen alkalmazták a robbantó (lövő-, vagy puska-) port a bányászat czéljaira, azok a tüzzel való fejtést összetévesztették a bányászati lövőmunkával. 6. Az a hiedelem, hogy Schwarz Berthold fedezte fel a puskaport, tévedésen alapul; 7. a mostani puskaport csak 1354 után használják Európában; 8. a ma puskapornak nevezett robbantó anyagot nem Európában fedezték fel.
