A szélaknai bányamérnökség.
A szélaknai bányamérnökség.
Bányamérnökség Szélaknán. A bányakerület felmérő munkálatainak végzésére és a bányák nyitva levő útvonalainak és fejtőterületeinek nyilvántartására van szervezve. A legrégibb bányatérkép, melyet itt őriznek, 1632-ből való, melynek kivitele azonban igen kezdetleges. Az 1709. évből való bányatérképek is mind nagyon sok kivánni valót engednek. –1750-ben a térképezésre már több gondot kezdenek fordítani és 1770 és 1800 között már igen csinos és jó térképeket készítettek. 1820 és 1830 között az előbb csak vonalosam rajzolt bányavágat-vázlatokba már az erek település-viszonyait is bele kezdik rajzolni. A vonalas térképek mellett ekkor különben már olyanok is kezdenek feltünedezni, melyeken a táróvágat két oldala kihúzva, az ácsolás, falazás, az erek berajzolva, az utóbbiak pedig szinezve vannak. –1840 körül a Svaiczer-féle térképező mód, 1875 óta pedig a település viszonyaira is nagy gondot fordító Péch-féle térképelés divik. A szélaknai bányamérnökségben fennállása óta a következő nevezetesebb bányamérői munkálatokat végezték: Ferencz-akna hodrusbányai szakaszának szabályozása és az aknák között való lyukasztások különösen Zipser- és Pjerg-aknák között; az aknahálózat bemérése és ezzel együtt a bányatelkek határoló köveinek felmérése; az egész vidék vizet felfogó és vizet vezető árkainak felmérése és térképezése; az összes bányáknak és a felszínnek teljes felmérése és térképezése, a budai alagút megállapítása, a két ellenvágat kitűzése és átlyukasztása; a II. József altáró mérőmunkálatai és az aknák között való ellenvágatok átlyukasztása; a Garamberzencze és Selmeczbánya között való első vasútvonal kitűzése végett foganatosított felmérések; a település viszonyainak a bányákban való felvétele és a Péch-féle utasítások szerinti kidolgozása; végre a körmöczi Nándor-altáró vájóvégének a II. és IV. sz. aknák között való irányának meghatározása, kitűzése és az átlyukasztása mérnöki ellenőrzése.
