Derzsenye.
Derzsenye.
Derzsenye, tót kisközség, a barsi határ közelében, 63 házzal és 378 ág. h. ev. lakossal; vasúti állomása Léva, postája és távirója Bát. A község már a XIII. században Dyrsina alakban szerepel; 1296-ban Szentvalburgai Benedek itteni birtokát, a sági konvent tanúsága szerint, három évre zálogba adta Dyrsinai Kalmár fiainak; ezt a zálogot azonban aligha váltották ki, mert a következő században a falu nevét már újabb változatban találjuk, a mint ezt az 1354-ben kelt oklevél feltünteti, mely Lipoldus de Derseneo szerepléséről emlékezik meg. A Derzsenyei osztályos atyafiak hosszú viszálykodásban éltek egymással, a mint ezt több, XIV. századbeli oklevél bizonyítja; számos kisebb birtokháborításon kivül, háromízben fölgyujtották és kirabolták a falut, a jobbágyokat pedig leöldösték. A viszálykodás azonban kétségkivül véget ért azzal az 1373. évi kibéküléssel, melyet a szentbenedeki konvent előtt foglaltak írásba, mert a további följegyzésekben nem akadunk ilyen nyomokra. A későbbi századok oklevelei már kevesebb adattal világítják meg a község sorsát. A XVIII. században a Hódossy családnak volt itt birtoka. A mult század elején a herczeg Esterházy és Boronkay családok voltak a földesurai; jelenleg Boronkay Máriának és Ilonának van itt nagyobb birtokuk. A község temploma 1657-ben épült; ebben a templomban őrzik azt a husziták idejéből való oltárképet, melyet az alsóbakai templomból hoztak ide. A falu Szikenicze nevű dülőjén hajdan akasztófa állott, a mi az egyik birtokos család pallosjogára enged következtetést. Derzsenye községhez tartoznak a Mahó és Peres puszták.
