A vármegyei kórház létesítése.
A vármegyei kórház létesítése.
Az ezredévi ünnepélyeket betetőzte a vármegyei kórház létesítése. Künn a Homokon már rég állott egy kórházépület, mely azonban híján volt minden czélszerűségnek. Dr. Kovács Sebestyén Endre vármegyei főorvosé az érdem, a ki felhasználva az ünnepi hangulatot, a vármegyei közönség figyelmét a szenvedőkre irányította. megindította a gyüjtést s míg a vármegye urai, mint báró Majthényi László főispán, Luczenbacher Pál, Rajner Lajos esztergomi prelátus-kanonok, gróf Chorinszky Igóné 5000–1000 forintos alapítványokkal járultak a kórház alapjához, addig a falvakban a lelkészek és a tanítók vették kezökbe a gyüjtés ügyét. Különös tevékenységet fejtett ki e téren Kovács József kisgyarmati esperes-plébános, nem csupán azzal, hogy egymaga 1000 forintot megközelítő összeget gyüjtött, hanem azzal is, hogy a kórházkápolna felszerelésének költségeit az ő kezdeményezésére a vármegyei római katholikus papság viselte. A társadalmi úton egybegyült összegből csakhamar felépült az új kórház, melyet 1900. szeptember 27-én adtak át rendeltetésének. Az ezredév őszén ismét a választási mozgalmak zavarták meg az ünnepi hangulatot. Ipolyságon, Ivánka Zsigmond hivására, gróf Zichy Jenő lépett fel, a ki erős küzdelem után 36 szótöbbséggel nyerte el a mandátumot a szabadelvű párti gróf Festetich Andor, volt földmívelésügyi miniszter elől. Ez alkalommal Ipolyságon nagy népgyülés volt, melyen gróf Apponyi Albert és Hock János beszéltek a néphez. Korponán Ivánka Oszkárt választották meg óriási szótöbbséggel dr. Fodor Kálmán ellen. Szalkán Konkoly-Thege Sándort egyhangúlag kiáltották ki képviselőnek, miután ellenjelöltje, Jakabffy István visszalépett.
