Bécs felmentése.
Bécs felmentése.
Mialatt Kara Musztafa hada eszeveszett futásban keresett menedéket, azalatt Sobieski lengyel király Thököly hátráló segédcsapatait, azok között a honti felkelőket is, az Ipoly völgyén át űzte, majd Nógrád várát vette ostrom alá és el is foglalta; útközben azonban a lengyel hadak oly pusztítást vittek véghez mindenütt, hogy a föld népe rájuk támadt.
Alig hagyta el a lengyel had a vármegyét, itt termettek a császáriak. November havában gróf Sallenburg jelent meg Korponán és habár a város hűséget esküdött Lipótnak, mégis 2000 forint erejéig megsarczolta a polgárokat, a kik csak rövid idővel előbb Lubomirszki herczeg alatt háromezer lengyel katonát három napig voltak kénytelenek ellátni. (Matunák i. m. 65.) Deczember 22-én Rabatta császári tábornok megszállván a vérmegyét, 838.000 forint sarczot vetett ki, a természetben kiszolgáltatandó szénán és zabon kivül.
A vármegye tudta, hogy e szerfelett súlyos sarczot nem tudja behajtani, mégis megkezdte annak kivetését; de könyörgött is a hatalmas tábornoknál, a ki ekkor négy lovat követelt a vármegyétől. A vármegye ennek előállítását Rimaszombat városára vetette ki. Rabatta, Beszterczebányára tevén át főhadiszállását, onnan küldözgette fenyegető leveleit a vármegyéhez és onnan írt utasításokat gróf Balassa Bálintnak, a kit a korponai kapitányságba visszahelyeztetett. Balassának nehéz helyzete is volt, mert a korponaiak megtagadták az idegen katonák eltartását, a kik e miatt nagy nélkülözéseknek voltak kitéve s gyakori kihágásokra ragadtatták magukat. Balassa a katonák ellátása érdekében Rabattához készült, de útközben, 1684. január havában, Zólyomban elhalálozott. (Matunák i. m. 67. l.)
Sok panasz hangzott el az 1684 január 26-án tartott közgyűlésen a német és a horvát katonák kegyetlenkedései miatt is, mely ügyben a vármegye a nádorhoz írt fel. Az idegen katonaságtól okozott nyomort némileg feledni látszott a vármegye, midőn látta, hogy a bécsi kormány komolyan hozzáfog a török kiűzéséhez.
A bozóki vár udvara.
