Csery József.
Csery József.
Csery József (Cseri), a budapesti egyetem könyvtárának őre és Zólyom vármegye táblabírája, szül. Korponán, 1807-ben. Előbb a piarista-rend tagja volt, de onnan kilépett és bölcsészetet, majd jogot végzett. 1833-ban kir. táblai jegyző, 1837-ben ügyvéd; 1838-ban a pesti egyetemi könyvtár írnoka lett és 1845-ben cenzor is volt. 1846-ban az egyetemi könyvtár őrévé nevezték ki. Meghalt Pesten, 1866. szeptember 23-án. Munkái: Carmen bucolicum honoribus spect. ac. gen. dni Stephanus Vedres, i. cottus Csongrádiensis tab. jud. assessoris… Allodii Vedresháza conditoris encaeniorum ibidem die 2. Julii 1829. Celebratorum in tesserum sinceri cultus gratique animi devotissime sacratum. Szegedini – Ecloga ill. ac. rev. dno Francisco Laicsak episcopo Magno-Varadiensi… dum lyceum et gymnasium Szegediense 20. julii anno 1829. inviseret, a philos. auditoribus humilime oblata. U. o. – Epicedium, quod in moestissimum aug. Francisci I. Austriae imperatoris et Hungariae etc. regis, die 2. martii 1835. vita pie functis obitum, piissimis ejusdem manibus sacrum esse voluit. Pestini. – Syllabus vocabulorum sub capitibus de generibus et declinatione nominum, nec non de praeteritis ac supinis verborum in grammaticae parte II. comprehensis occurentium, idiomate hungarico et germanico explanatorum. U. o., 1835. – Vocabula, in grammaticae parte III. occurentia, idiomate hungarico et germanico explanata. U. o., 1836. – Prosa versuum, de generibus et declinatione nominum, nec non de praeteritis ac supinis verborum et grammaticae classe II. regni Hungariae tradi solitorum; una cum subiectis vocabulorum hungarico et germanico idiomate significatibus. U. o., 1835. – Irt ezeken kívül nyelvtani szabályokat és a hangmértékről szóló szabályokat. A »Codex Diplomaticus« szerkesztésében munkatársa volt Fehér Györgynek. Historica c. r. scientiarum universitatis Pestiensis czímen négy kötetre terjedő kézírata maradt a budapesti egyetemi könyvtárban. Történeti és irodalmi czikkei az Uj Magyar Múzeum 1853-tól 1860-ig terjedő köteteiben, valamint a Győri Tört. és Rég. Füzetekben (1863–68.) jelentek meg. Nagyobb értekezése: »Korpona városának ismertetése« az utóbbi füzetekben és a M. Tud. Értekező 1862-ik évfolyamában látott napvilágot. »Hont vármegye régi tisztviselőinek emlékezete« czímű érdekes közleményét az Uj M. Múzeum 1860. évi II. kötetében találjuk.
