Az intézet megmagyarosodása.
Az intézet megmagyarosodása.
1867-ben új korszak kezdődött az akadémia életében. A főiskola osztrák-magyar jellege megszünt; a német előadási nyelv helyébe, a mely az akadémia megalapításától kezdve, a szabadságharcz rövid időszakát kivéve, állandó használatban volt, a magyar nyelv kizárólagos joga és használata lépett. Az abszolut korszak alatt a főiskola nem talált kellő pártfogásra, minek folytán eszközei hiányosakká váltak, jeles tehetségei megdermedtek, s még létkérdése is kétségessé vált. A régi eszközök már elégtelenek voltak a haladó kor jogos igényeinek kielégítésére, s a mennyiben azok szaporításában az akadémia nem tarthatott lépést a tudományok haladásával, szervezetében és lényében hanyatlani kezdett 202s régi fényéből és hírnevéből is sokat veszített. Az a nagy átalakulás azonban, a mely 1867-ben hazánkat egy jobb korszak felé terelte, czélbavette az akadémia fejlesztését is. A magyar kormány s az ország készséggel hozott érte áldozatokat, a megmagyarosodott tanári kar is minden erejéből siettette az új korszak kivívását, s az akadémia az 1872-ben életbe léptetett új szervezet hatása alatt – melylyel az osztrák akadémiák szervezetét teljes huszonhét évvel megelőzte, – csakhamar újból örvendetes fejlődésnek indúlt s elérte azt a fokot, a melyen a magyar bányászatnak és erdészetnek eddig elért és kezdettől fogva elismert tudományos szinvonalát továbbra is fentarthatta.
