Bélabánya elszakadása.
Bélabánya elszakadása.
Vissza kell azonban most térnünk egy fontos eseményre, mely Selmeczbánya városának nagy veszteséget okozott. Ez Bélabányának és vele Secken és Goldbach községeknek (pertinencziáknak) elszakadása Selmeczbányától, mint anyavárostól.
A dolog úgy történt, hogy midőn a hegytetőn volt Óváros elpusztult és a selmecziek ember- és pénzerőben nagyon meggyengültek, Dyln (Bélabánya), mely már régen leste az alkalmat, hogy Selmeczbányától elszakadva, külön szab. kir. bányavárosi szabadalmakat kaphasson, felhasználta az alkalmat, hogy régi czélját elérje. De ki tudja, sikerült volna-e czélt érnie, ha nem lett volna egy roppant eszes, agilis embere, Puchenpeltz János személyében. Ez a Puchenpeltz (némely helyen Pochenpeltz-nek van írva) küldöttséget vezetett Mátyás király elé Budára és addig argumentált és pénzelt, a míg először is azt vitte keresztül, hogy a bélabányai egyház, mely addig filiálisa volt a selmeczinek, önállóvá legyen. Csakhamar azután megszerezte a királyi adományleveleket, melyekkel Feyerbánya (Bélabánya) önálló szab. kir. bányavárossá lett és Secken és Goldbach tartozékaival Selmecztől végleg elszakadt.
A selmeczieknek ez roppantul fájt, de mit tehettek mást gyöngeségük tudatában, mint hogy belenyugodtak a megváltozhatatlanba. Feyerbánya lett tehát ilyképp a hetedik bányaváros. Ha már egyebet nem tudtak a selmecziek elérni, legalább azt érték el, hogy kezdeményezésükre most már a hét bányaváros feliratot intézett a királyhoz, kérvén őt, mondaná ki, hogy a szab. kir. bányavárosi szabadalmat ezentúl semmiféle község meg nem kaphatja és a bányavárosok száma örök időkre és megmásíthatatlanul hétben állapíttatik meg.
