Ribáry Ferencz.
Ribáry Ferencz.
Ribáry Ferencz történetíró, szül. Koltán 1827 okt. 6-án. Iskoláit Esztergomban és Budán elvégezvén, a helytartó-tanácshoz került gyakornoknak. A szabadságharczban is résztvett és osztrák fogságba esvén, büntetésből besorozták közbakának. 1851-ben szabadult meg a katonaságtól. Hosszabb nevelői működés után 1861-ben a budai főgimnázium tanára lett. Mint historikus és nyelvész maradandó becsű műveket alkotott. Nagy világtörténeti művéből csak az ókort fejezhette be, mert ebben megakadályozta 1881-ben bekövetkezett halála.
Munkái: Magyarország oknyomozó történelme. Pest, 1868. – Világtörténelem. 1869–1870. – Magyarország története. U. o. 1872. – Babylonia és Asszyria őskori története. – A pelasg kérdés. U. o. – Egy lap Egyptom őskori történetéből. Bpest, 1875. – A magyar királyság földirata. Pest, 1872. – Egyetemes földirat. Bpest, 1874. – Földrajzi kis atlasz. Budapest, 1873.
