Azalok.
Azalok.
Ptolomaeus szerint Pannonia superiorban laktak az azalok, a kikről már a Vezuv kitörése alkalmával (Kr. u. 79.) életét vesztett Plinius is megemlékezik, s tőlük keletre, a mai Komárom vármegye területén a cyndusok, míg Pannonia inferior népei a nyugati részen az araviskok (eraviskusok). Ezek az adatok azonban korántsem megbízhatók, mert miként a britaniai Lucconak 105. január 12-éről keltezett katonai elbocsátó leveléből is kitünik, Brigetio az azalok területén állott, az Ászáron talált és 148-ból való, továbbá az ősküi (Veszprém vármegye), 154-ből származó elbocsátó levél pedig közelebbi adatot nyújt, hogy hol kell keresni e néptörzs területének határait. (Gyulai Rudolf i. h.)
Szomor és Gyermely táján már a szomszéd araviskok laktak. Az araviskok, nevük után itélve, szintén keltáknak tarthatók, nevüket a Rába (Arabo) folyó nevével hozzák kapcsolatba s úgy magyarázzák, hogy e nép a Rába körül lakott; a mennyiben csakugyan itt laktak, úgy innen délkelet felé kellett vándorolniok, mert a III. században már a mai Fejér, illetőleg Tolna vármegye területén találjuk őket, s ilyképp jöhettek helyükbe más törzsek – az azalok. (Millenn. Tört. LII. l.)
392Brigetion kívül még egy helynév őrizte meg a kelták emlékét a vármegye területén. Ez a mai Dunaalmás és Süttő tájékán állott Azao állomás, melyről egy III. századbeli utazási zsebkönyv emlékezik meg. Az első század végén a mai Komárom vármegye dunántúli része is a római uralom alá került, de hogy mikor hódították meg a rómaiak e területet, azt nem állapíthatjuk meg.
