Keresztes hadak.
Keresztes hadak.
Az első átvonulók közé tartozott a Sansavoir Valter franczia vitéz vezetése alatt álló 15,000 főnyi keresztes had, mely 1096. tavaszán (május hó) Győr felől Székesfehérvárra mentében minden baj nélkül átvonult a vármegye területén. Ép ily rendben vonult át a Bouillon Gottfried vezérlete alatt álló, fegyelmezett keresztes had, de már a többi fegyelmezetlen csapat nem jutott el Komárom vármegye területére, mert azokat Kálmán király a határszéleken elkövetett garázdálkodásaik miatt szétszórta. (Millenn. Tört. II. 192–199.)
Kálmán király és testvére Álmos közt kitört viszály következtében V. Henrik 1108. szeptember havában már Pozsonynál állott, melyet csakhamar ostrom alá fogott. Míg V. Henrik Pozsonyt ostromolta, a Szvatopluk vezérlete alatt hozzácsatlakozott csehek Trencséntől Komáromig elpusztították a vidéket.
II. Géza uralkodása főleg a második keresztes hadjárat és a telepítések miatt érdekli közelebbről a vármegye történetét. 1147-ben III. Konrád német császár vezérlete alatt álló 70,000 főnyi német kereszteshad vonult át a vármegye területén. De a császár gőgös fellépésével nem volt szívesen látott vendég; annál nagyobb vendégszeretettel fogadta Géza VII. Lajos franczia király vitézeit, a kik hajókon utaztak Esztergomba, honnan a Géza királylyal történt találkozás után tovább folytatták útjokat Görögországba. (Pauler Gy. i. m. I. 265. Mill. Tört. II. 282.) Ugyancsak II. Géza király uralkodása alatt németek és flamandok települtek le hazánk területén, de ezeken kívül még számos jövevény talált nálunk otthonra. Ily jövevény volt Forco is, a ki 1146-ban Ugrin monostorának legelőt és szántóföldet adományoz Vérteskereszturon. (Wenzel I. 58.)
