A porták.
A porták.
A XVII. századból fenmaradt összeírások sem tüntetnek fel kedvezőbb viszonyokat. Az 1610. évi adójegyzék szerint 74 szabad és 51 hódolt, 1618–19-ben 70 szabad és 116 hódolt, 1622-ben 53 szabad és 81 hódolt portát írtak össze. Ekkor a mai udvardi járás is török kézen volt, így csupán a Csallóköz és néhány fejérvármegyei helység fizetett adót. 1623-ban 48 szabad és 91 hódolt porta találtatott. 1644-ben 24 szabad és 88 hódolt porta. 1669-ben a csallóközi járásban 20, a sári járásban 46, a behódolt udvardi járásban 24, a behódolt tataiban és gesztesiben 70 és 1/2 porta volt. Érsekújvár eleste után a Csallóköz is pusztulásnak volt kitéve. Az 1669. évi összeírás szerint Keszegfalva, Vízvár, Bálvány-Szakállas, Szőlős, Gyalla, Jászfalu, Kürt, Für, Csúz, Udvard, Anyala, Csehi, Baromlak és Kerekszállás mint elpusztult falvak szerepelnek. A pusztulás szomorú képét még élénkebben tárják fel az 1690., 1694. és 1698. évi összeírások. Magában Komáromban 1690-ben csupán 130 nemesi kúriát, 1692-ben 131 polgári házat és 74 zsellér-háztartást találtak. A Csallóközben 1690-ben 103 nemest és 493 gazdát, a győri pusztai járásban ugyanez évben 16 nemest és 328 gazdát, az ujvári (udvardi) járásban 1698-ban csupán 695 gazdát írtak össze, nemes egy sem fordul elő az összeírásban. (Gyulai Rudolf i. m. 13. l.)
